A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1921-1922 (HU-SEKL 1.a 48.)
1921. október 11., 2. rendes
79 , Minthogy a kar egyes tagjainak a fennehbiekkél szemben aggályai vannak voltak s többen precedensekre is hivatkoztak, a Dékán ss Lenhossék tanár vállalkoztak a precedensek felkutatására és vélemény es jelentést előterjesztésére. Vállalt kötelezettségünknek az alábbiakban felelünk meg: Egyetemiünk ügyrendtartása értelmében titkos szavazásnak helye van választásoknál, illetve más tágyalás^nál is, ha azt a testület valamely tagja kívánja. Célja a titkos szavazásnak nyilvánvalóan az, hogy a szavazó teljesen szabadon, befolyástól mentesen, a nélkül, hogy szavazása következményeitől tartania kellene nyilatkozhasson és ezzal az érdekeltek is megkapják azt a megnyugvást, hogy a szavazásnál tényleg a kari tagok akarata szabadon érvényesült. Ezeknél fogva nem tartjuk megengedhetőnek, titkos szavazás eseteiben az elnök döntését, mert éppen annál, a ki egy szóbanforgó kérdést véglegesen eldönt szerepelhetnek leginkább a titkos szavazhat ás fennebb jelzett indokai s éppen annál kell kerülni még a látszatát is annak, mintha ő a szavazók egyik vagy másik csoportjának befolyása alatt kényszer hely zetb eldönt öt t volna. Ha ilyen módon a szavazatok’egyenlő megoszlása esetén az elnök döntésének jiányában a továbbiakra nézve kérdés áll elő, nézetünk szerint az eset fontossága és a feltett kérdése szövege szerint oldandó meg. Olyan ügyekben, a melyekben a döntés okvetlenül szükséges a milyen pl. a kari tisztviselők választása, minden rendelkezésre álló eszközzel meg kell keresni a döntés lehetőségét, ezért rendelte ilyenkorra az ügyvitelisszabályzat a háromszori szavazással való kísérletet s gonf doskodik arról, hogy nyertesetekben a próbálkozás sikertelensége mellett egy magasabb fórum az egyetemi tanács külön szavazással döntsön. Különben ez az eset lényegesen különbözik azoktól az esetektől, a melyekben a feltett kérdésre igennel vagy nemmel kell szavazni, mert itt a szavazás nevekkel történik s természetes, hogy ha két személy egyenlő szavazatot kap döntés nincsen. A másik csoportba tartozó esetekben az ügyet csak a feltett kcrdes szövege döntheti el. A mennyi ben egy kedvezmény, egy jog megadására vonatkozó indítványról han szó s ez az indítvány a szabályzatokban említett absolut többséget kém- He -- 18 -
