A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1920-1921 (HU-SEKL 1.a 47.)
1921. június 23., 7. rendkívüli
3 rv az orvosi rendinek elsőrendű társadalmi tényezővé válása remélhető.-Kartársaink kétségtelenül túlnyomó nagy része nem azt vizsgálta, ho^r az elmondottak végső elméleti alapjai összhangban vannak-e a történelmi materia lizmus elveivel, hanem csupán azt Játhatta, hogy Remsz Frigyes dr, ki ezen a téren már előzőleg is dolgozott, az akkori fejlődési lehetőségektől jói várt, kedvező eredményt reményit.- Akkor pedig minden utólagos elvi kimagyarázás ellenére Kun Béla és társai irányitották az u.n. jövő társadalom útjait és Reusz Frigyes dr. már előzőleg e téren irodalmi működése révén szerzett érdemeit, lényegileg, minden elvi fenntartás és "ha” kötőszó használata ellenére, minden kényszer nélkül Kun Béláék törekvései javára gyümölcsöztette. Hogy ezt óvatosan tette, hogy a hidat maga mögött nem kívánta teljesen felégetni, azt elismerjük, de ebből is épen az ellenkezője következnék annak, a mit Reusz Frigyes dr. felebbezésével el akart érni, az ilyen, minden biztositó társaságban elhelyezkedést kereső egyén, aligha alkalmas a fiatal orvosi generatio nevelésére, az ilyen aligha hivatott a leendő orvosok lelkének alakítására.- Egy pillanatra sem lehet kétséges, hogy ha Reusz Frigyes dr.-tól számon kérték volna czikkének intentioját a kommunismus idejében, a mire különben a czikk szilárd meggyőződésünk szerint semmiféle okot, vagy akár csak ürügyet nem szolgáltat, vagy ha ma ugyanazok a viszonyok állanának fenn, mint akkor, és ma kérnék azt számon, Reusz Frigyes dr. sokkalta meggyőzőbban tudná bebizonyítani, hogy czikke a communiemus eszméit szolgálta, mint ahogy ezt mi tudjuk, és sokkalta meggyőzőbben tudná ugyancsak ezt igazolni, mint ahogyan most annak az ellenkezőjét szeretné bizonyítani.Itt egy további ellenvetéssel kell foglalkoznunk, mely nem csupán Reusz Frigyes dr. felebbezésében benfoglaltátik, hanem itt is elhangzott egy kari tag részéről, midőn a kar első ízben tárgyalta az ügyei vetés , a czikknek jóformán■ártatlan voltát kívánja homloktérbe tolni, mert a szerző a kommunismist " elérhetetlen ideális" államinr- Vnak, vagy társadalmi rendnek minősiti. Ez csak a felebbezésben van így, a czikkben nem. Ott ugyanis azt mondja, hogy ilyen t'-sadalmi állapot edc nem volt es "valószínű" hogy nem lesz,- de rögtön hozzá-teszi és jogos' ) c ismeri el az efelé az állapot felé való törekvést.-4.
