A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1920-1921 (HU-SEKL 1.a 47.)

1921. június 23., 7. rendkívüli

CJXI7 7------------——— -------------------—---^■?6

S -kozóla^ a következő jelentést és javaslatot a kar elé terjeszteni.

Mindenek előtt meg kell állapitani,hogy a vallás-és Közoktatásügyi leiratban foglalt az a rendelkezés,hogy a bizottság közölje dr.MOHR MIHÁLLYAL a vádat,melynek alapján a kar tőle a venia legendit megvonta,azt a látszatot kelti,mintha Mohr Mihálynak arról tudomása sem volna,miért is fosztotta meg őt a kar tulajdonképpen a venia legenditől pedig Mohr Mihálynak a Vallás-és közoktatásügyi miniszter úrhoz intézett -íMÍTivfinyfl azzal kezdődik,hogy a budapesti egyetem orvos tudományi kar 1919.december havi ülésében tőle a vernia legendit a budapesti gyakorló orvosok segélyző egyesülete közgyűlésén elmondott és awgyógyászat,"1919. évi 13-ik számában megjelent megnyitója miatt egyhangú határozattal megvonta,igaz,-hozzáteszi kihallgatás nélkül.MOHR MIHÁLY dr.tehát nagyon jól ismerte a vádat és minden illetékes tényezőnek is módjában lett volna a felterjesztésünkhöz és a felebbezóshez mellékelt ujságcikből me0 győződni arról,hogy ez a gyakorló orvosokhoz intézett beszéd,majd az azzal azonos tartalmú újságcikk-ágitátios térnészetü-e,vagy sem és szolgálta-e a kommunismus érdekeit,vagy sem.Nem egészen világos előttünk az a rendelkezés sem,nogy adassák mód dr.Mohr Mihálynak bizonyításai előtei? jesztésere és hogy a oizottsag tanúit is Hallgassa ki.Itu egy elmondott beszédről és ennek a beszednek nyomtatásoan megjelenaseről van

c

szó.Legfeljebb annak a megáilapitása hiányzott,hogy elmondotta-e ezt

a beszédet és hogy az ő tudtával és beleegyezésével került-e a lapba?

A felvett jegyzőkönyv most már arranézve is teljesen megnyugtathat,

*

MOHR MIHÁLY a beszédet önszántából,minden külső terror nélkül mondota elés az tudtával és beleegyezósévelkerült a lapba,ami különben máskép elképzelhető sem volt,miután ő ennek a lapnak a főszerkesztője.

A vallás-és közoktatásügyi miniszter ur leiratában azonban a kart min✓ t

tégy a contradictorius eljárásra utasítja a szóban forgó kérdésben ép pen úgy,mint a többiekben is,vagyis annak a megvizsgálására és birálgatására, milyen célzattal mondhatta el a beszédet,mi csoda inditó okai lehettek az elmondásnak,tekintetbe vehetők-e külső körülményeka beszéd intentiojának megítélésében,szóval mindazoknak a mérlegelésére,amit majd a vádlott mentségére összehord,mert azzal legyünk csali tisztában hogy ma nem akad olyan volt kommunista,aki a megtorlástól való félelmében ne állitaná azt,hogy tőle mindig távol állott minden izgatás a