A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1920-1921 (HU-SEKL 1.a 47.)

1921. június 14., 10. rendes

több hallgat áj a van, mint 'K'étlynek, annak as a nagyon egyszerű magyarázata, hogy Bencze három órában, mig Kétly öt órában adja elő ugyanazt a diagnosi icát . A v izsg áztat ás i jogról nem szól, mert tudj a,hogy az finant iákat érint-. Telj esen csat lakoz ik Bársony felfogásához, hogy egy rendes kari tag irodalmi munkásságát nem birálgathatj'a újra a Kar.

Jendrass ik Ernő: Bársony és Kuzmik tanároknak'nincs igazuk. Tangl és Preisz eseteiben mindig kiküldött bizottság bírálta az illetők irodalmi munkásságát és arról jelentést is tettek a karnak. Az ő esete is igy intéződött el. venia legendi kiterjesztéséhez pedig okvetlen ilyen kari véleményen alapuló jogosítvány szükséges; hiszen e nélkül akár sebészet előadásába£ is meg lehetne bízni egy belgyógyászt. Kincs azon a véleményen, hogy a szigorlat őzt at ás mumusa emeli a tanár tekintélyét. *

* •

Korányi Sándor báró kéri jegyzőkönyv be vételét,hegy ő e karnak már tagja volt, itt ült mint a diagnost ica rendes tanára és tőle mégis bekérték irodalmi munkásságait és meg is bírálták, mielőtt a belgyógyászat tanárának kinevezték volna.

Több hozzászólás nem lévén, a Dékán titkos szavazás alá bocsátja, hogy elfogadja - e a kar a bizottság elutasító javaslatát, vagy nem.

• /> A A >

Beadatván 23 szavazat, ezek közül 12 nem ,11 igen,

a Kar egy szótöbbséggel elveti a bizottság javaslatát.

Jendrassik és Koránui Sándor tanárok kérdik,hogy van - e hát más indítvány.

Kuzmik Pál halasztási indítványt tesz, ajánlja,hogy az ügy egy más bizottságnak adassék ki és az tegyen javas latot.

Boray_cs_i_k_és Lenhossék tanárok kifejtik ismét a bizottság kissebbségének véleményét, melyszer int Kétly Lászl'ó báró adp'ersonam megb izatást nyerne a kartól a belgyógyászatból való szigor lat őzt atásra.

Bársony János magáévá teszi ezt az indítványt.

Kuzmik Pál halasztási indítványát visszavonja.- 22 -