A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1920-1921 (HU-SEKL 1.a 47.)
1921. június 14., 10. rendes
7 /t r\ <i '1 lehetetlen, hogy ne tartsa méltónak a magántanárságra./Bársonyj Kuzmik és Kétly tanárok indulatos közbeszólással illetik a felszólalót, ki szerintük támadja és kritizálja a facultás tagjainak szavazatuk utján gyakorolt szabad vélemény nyilvánítását.- / Kétly László báró corrigálja a Gróss Emil által mondotlakat, melyek egy titkos szavazásra nem vonatkozhatnak. Helyesli, hogy elvi döntést hozzon a Kar és reméli, hogy annak Grósz tanár ur is alá fogja vetni magát.Korány i Sándor báró: A mi elvi döntéseinknek azonban az a nehézsége van, hogy kétféle precedens is van. -Bálint Rezső: Tóth Is4ván ajánlotta a harmadik bíráló kiküldését. Utal arra, hogy ez namcsak akkor történt meg, mikor ellentét volt a két bírálat között, hanem akkor is, mikor a két bíráló egyértelműen ajánlotta a jelöltet, de a Kar leszavazta. Jendrass ik Ernő emlékezik, hogy épen egy ilyen esetben alakult az a ministeri rendelet, melyszer int a magántanári ügyet ha két egyhangú bírálatot leszavazott a kar, egy harmadik bírálónak kell kiadni. Lenhossék Mihály emlékezik a Jendrass ik által t esetre, amidőn valakiből egy ilyen ministeri rendelettel cs ináltak erőszakkal magántanárt a Kar akarata ellenére. Itt az ideje, hogy az ilyen autonómiánkba avatkozást határozottan vis.zau. v tasitsuk. Tiltakozik az ellen, hogy ilyen sajnálatos precedenseket a kar most még elvi határozataival megerősítsen. A Dékán látván, hogy a vita nem vezet eredményre azt javasolja, hogy a Kar bízza meg őt és Lenhossék tanárt .hogy * * a kar által elfoglalandó elvi álláspontra nézve a legközelebbi ülésen javaslatot tegyenek. így lesz alkalmuk az elhangzottakkal és a múltban előfordult precedensekkel nyugodtan és behatóbban foglalkozni A Kar a Dékán javaslatához egyhan" gulg,g hozzájárul. 10 -
