A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1920-1921 (HU-SEKL 1.a 47.)

1921. június 1., 7. rendkívüli

sil -644

o%

A hatodik fejezd a népesedési politika gyekorlatf.t rdja,Leg fontosa», T o m or szerint ä neki életnek a törvény as formák köpött, tehát a házas s ágban valő kiélése, illőt ve a korai házasság akadáljainak kiküszöhöl^se. Ezek az akadályok : 1/ a katonai szolgálatnak békében valő redszere, 2/a képesítési törv'ny, 3/ a házassá

r j[ -j ©.r f

° Ezeknek a megváltozása hozná meg a biológiai követelményeknek megfelelő remi életet, de a biológiai azé/pontot ki kell egéezi teni a gazdaságimrk, különben az ellenkező egyoldalúságba esne a népesedési politika mint eddig. Ebből a szempontbél tekintve, reíornálardő a lakáské-.bés , a női munka szabályozásának ügye. Kisebb jelentőségűek az anyagi prémiumok, mert hiába akarják a gazdasági termelés jövedelmező vállalkozásai közé sorolni az embertermelést, az sohh sem lesz versenyképes foglalkozás,

a folyamodé másik í őrünké ja : die Grund irrtüner der heu-903C3ttwoai*R>i*«i«i vMnrKMiaownwMrir'

tigen Hassenhygiene“, /^ürzburg. Cu t Kabitsseh.192o/, A háb’waá-• ••aai9atai«i»ninaienff(n«‘7nfrr<

szörnyű e,-.'bérpusztításai az e/fo er hiány pőtlásara tették széles körök figyelmét és az ^r-ieklődés központjában állították a vele foglalkozó tudományágakat, a népesedéspolitikát és faj egészségtant.Nagyon örvendetes az a régőta nélkülözőt közérdeklődés,&nely az orvos és to*“ .rés *et tud ományVl távol ál iákat is sorompőba állította, csupán egy szempontbői aggályos : a fajegészségtannak nagyon is kiforratlan, a tud órányis kritika tüzpr őnáját még ki nem állott felfogásait idő előtt akarja a köztudatba, majd a gyako latba átvinni.

Az ovos, aki a kívánt újítások vég"©hajtőja kell,hogy legyen, akinek az egyes konkrét esetben döntenie és tennie kell, sajnos nem vezettetheti magát csupán, a nemzeti lelkesedéstől,hanem a természetté amá-y eredményeit és orvosi tapasztalatait számba kell vetnie, ds akkor nagyon gy.ak.an ellentétbe jut a fajegéssóégtsn ide áljaival, amelyeknek jő ész© idegen talajban fakadnak és egyáltalán nem alkalmasak a honi földben valő átplűat áiásrá,

a faji egészségtan tételei közül egyik legelterjedtebb a k ul túremberis ég kihalásárŐ1 szőlő /quantitativ/ feg egészségtan, E tétá

'-n ni V» cd «-,<* — co ea o r:-. a rv m «a» ert to es» er- es» er» «* <s» tra

szerint minden nép elégve a tökéletesed és bizonyos fokába,csakúgy a degener at iő, kihal ás fel? helad , mint a hogyan az. egyéni életben a teljes kifejlődést t szükségszer hanyatlás »öregedés váltja fel,