A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1920-1921 (HU-SEKL 1.a 47.)
1921. június 1., 7. rendkívüli
3-~Gö9-V nftk kiküszöbölése, Erek az atkdályok 1/ a katonai szjuttatnak békében valő vender ere, Z/ a képesítési törvény, 3/ a házassági jog. Ereknek a megváltóé ás a hozná meg a biológiai élmény eknejje meglel el ő nemi életet. De a biológiai szempont kiegészítendő a gern daságival,különben az ellenkező egyoldalúságba esne a népesedési politika mint eddig. Ebből a szempont bői a lakáskérdés ,a női munka szabályozásának ügyei a legfontosabbak. Kisebb jelentőségűek az anyagi pré* miumok, mert hiába akarják a gazdasági temjeiés jövedelmező válld kozásai közé sorolni az emberter-jelést,az soha sem lesz versenyképes foglalkozás, ' -Folyamodé egy másik munkájának eine : " Die Grundirrtüearaeaennesoarseo mer der häutigen heutigen BSßsenhygiene , /«/ürzburger Abhandlungen 20, kötet, / a háború szörnyű emberpusztitásai az emberhiány pótlására terelt% széles körök figyelmét és az érdeklődés központjába állították a vele foglalkozó tudonáiiyágak&t, a népesedéspolitikát és a fai e._£sz? égtant. Indokolt ugyan a közérdeklődés a faj egészségtan iránt, dé még nagyon is kiforratlan és a tudományos kritika tűz** próbáját még ki :ém állotta. Az orvos aki a kivnt újítások végrehajtója kell, hogy légy a akinek az egyes konkrét esetben döntenie és tennie kell,a természet tudomány eredményeit orvosi tapasztalátait is számba kell vetnie, 4$ akkor -ágyon gyatra.. ellentétbe jut a faj egészségtan ideál jaival,amelyeúb.sk jő részé ideyen talajban fakadt és egyáltalán nőm alkalmas a honi földbe vall át pl ántálásra, A í-sj egészségtan tételei köz-.Hegyik legelterjedtebb a kulturemberiség-kihftlásáről szőlő quantitativ fajegészségtané E tétel szerint minden nép elérve a tökéletesed' bizonyos fokára, csakúgy a degener .ti o, kihal s fel- halom, mint ahogyan az egyéni életben a teljes kifejlődést a sükségezevii teiyatlis / öregedés váltja fel, a..ely v-gül a halaihoz kell hogy vezessen, a szerző őzzel szemben kimutarj ,hogy e felfogás természettudós mányi cizcnyit-mai nincseneic meg, Sz?pirodalmi és történelmi néző-