A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1920-1921 (HU-SEKL 1.a 47.)
1921. április 12., 8. rendes
év első, második félévét és nyári pótszemsterét, az 1919^-20 tanév első, második félévét s beiratkozott az 1920-^21 tanév első semesterére a melyben azonban a félév végén való leczke látogatást tanári aláírással már nem igazoltathatta az ellene tett följelentés miatt. Közben 1918 évi május hó 18.-án tanulmányi., idejéből egy félév elengedést fiapott. így tehát a hamis aláírásokat mutató félév után lehallgatott hat hitelesített semesterís be volt iratkozva a hetedik félévre, kapott hadifélév kedvezményt úgy, hogy tulajdonképpen e semester a félévvégi lát tamo zás esetén a kötelező utolsó semestere* lett volna. Tek. Tanártestület! A bizottság több leczkekönyvvel való Összehasonlítás nyomán a quaestorral egyetértőén szintén hamisnak tartja az aláírásokat s ennek daczára több olyan körülményt lát a mellett szólani, hogy Keviczky védekezését elfogadja valónak s ne tartsa őt az aláírások hamis it ójának. Mint ismeret len'Budapestre akkor fölkerült hal lg ató a bevonulás előtti' izgalmas állapotában megtehette azt, hogy csak egy látásból ismert hallgatótársának adja át indexét é-ér-i- tanári láttamoztatásra-a mikor efölötti kétségét a bizottság a kihallgatás során kifejezésre juttatott a, kihallgatott megmaradt azon állítása mellett, hogy az illetőt csak látásból ismerte, vele csak a beiratkozásnál a quaestura előtt találkozott és beszélgetett, s meg ismétli azon állítását is, hogy a feljelentés pillanatáig mit sem tudott az aláírások hamis voltáról. Keviczkynek szerény, int eligens megjelenése a bizottság minden tagjában önkéntelenül fölébresztette azt a gyanút,hogy ^ta\án ' . Kev iczky) ismerte is azt a hallgató társát, kire indexét rábízta s azzal, hogy őt nem nevezi meg,csak meg akarja kímélni attól, hogy az ke~ * rüljön bajba. Amellett, hogy az aláitásokat nem ő eszközölte/ természetesen nem lehet érvül fölhozni azt, hogy a névaláitások és Keviczky írása közt nincsen közös vonás, mert hiszen a hamisító a tanárok névaláírását igyekszik utánozni, de egy bár gyenge, de mégis arg óment ómképpen említhető tény az, hogy az indexlap első rovatában az előadások cime után irt tanárnevek helyesen vannak leírva, mig a hamis it ott névaláírásban a Lenhossék aláírás egy s-sel történik. Enyhe elbírálást kíván alkalmazni a bizottság azon tény folytán is, hogy az illető az