A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1920-1921 (HU-SEKL 1.a 47.)

1921. április 12., 8. rendes

értelemben az ismételt kihallgatások kapcsán a Bizottságnak is alkalma volt meggyőződni.A mód,amellyel Gutmann a Bizottság döntését a Rector utján kivonta siettetni,szintén a mellett szól,hogy G u t man -nak egyéni jellemzése a feljelentésben jól van megrajzolva,Katonai okmányokkal igazolta ^ u t m a n n ,hogy katonai ki - képzés után a világháború utolsó hónapjaiban a fronton volt,hol az ősz szeomlásig kifogástalanul teljesítette kötelességét.A kommunismus alatti viselkedését oly értelemben,amint azt a fel jelentő beállította nem sikerült igazolni,sőt tanuk, - a Nemzeti Hadsereg tagjai, igazolták,hogy a kommunismus egész tartama alatt ellenforradalmi érzésű volt, a szakszervezetnek csak B.tagja volt s ismétel ten azon szándékának adott kifejezést,hogy amint teheti»beáll a Nemzeti Hadseregbe;tényleg a kommunismus utolsó heteiben le is szökött Szegedre s mint katonai okmányokkal igazolta, a Nemzeti Hadseregben telje eitett szolgálatot. -A kommunismus bukása után egy páncólvonaton teljesített a Nemzeti Hadseregben szolgálatot,amelyen részt vett több terorista elfogatásában és hazaszállításában. -A Bizottság Gutmann Árpá d-nak a kommunismus előtti fás alatti viselkedésében nem talál okot arra,hogy őt az egyetemi igazoltatás felmentő Ítéletével szemben a feljelentés kapcsán kizárásra leélje. Célszerűnek találja azonban azt,ha a Tanári Testület Gut • nivann Érpád világfelfogását helytelenítve, vele szemben kifejezést ad annak,hogy a jövőben az orvosi pályán, a már a gymnáziumban magábaszivott destructiv szellemet,az önmagát előtérbe tóló törtetést non tartja alkalmas eszköznek az előrejutásra.E célból a Bizottság azt javasolj a, hogy a Tanári Kar Gutmann Árpádot figyelmeztetésül arra,hogy viselkedését nem tartja kifogástalannak és hogy azt a jövőben is ellenőrizni fogja,dékáni megrovásban részesítse.-