A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1920-1921 (HU-SEKL 1.a 47.)

1921. március 8., 7. rendes

^2Zr

folyamodó nős és négy évet meghaladó katonai szolgálatot teljesített, kérelmének teljesítését javasiám.

Elfogadtatik.

Ki %.Vg/5 napirendi ügyek.

52./ 8252 és Lenhossék Mihály a fogművesek felirata és Antal János hasontárgyu memoranduma ügyéhen a következő vélemény es jelentést térjészt i elő’ Tekintetes Orvoskari Tanártestületf Két emlékirat van előttünk véleményezésre, mindkettő a fogászati kiképzés

f i «• j • . r J r t

reformjára és a fogorvos és fogtechnikusügy rendezésére vonatkzzik.

\ • i v i V, i* v i f

Az egyik Antal János egyetemi magántanár beadványa, melyet a múlt év júniusában nyújtott be á V. és K. minist érnék', a másik a magyarországi fogtechnikusok és fogtechnikussegédek országás egyesületének 1919.február hó 25.-én kelt memoranduma. A két tervezet diametrálisan ellenkező irányban óhajtja megoldani a czélba vett kérdéstr t.i. a magyar fogászügy reformját, de véleményem szerint egyik se találja el a czéliáhla középpomtját: az egyik föléje, a másik tetemesen alája talál. Tek. Tanárt estül et ! Messzemenő, hosszú időkre* kiható reformokról van itt szó, s a kérdés orvoskulturai, közegészségügy i és socialis szempontból egyaránt olyan fontos, hogy legalább egy részé’ i. ^ J ^ . V; • á •

ben véleményem szerint bizottsági tárgyalást kíván, a fogászatnak karunkban ezidei helyettes i. minőségben való képviselőjének a bevonásával, s igéremr hogy ha a kar engem is beválásit e bizottságba s mint a kar seniorát a bizottság elnökségével tisztel meg, azon leszek,hogy

X 1

a legközelebbi kari ülésen, vagy a legközelebbi ülések egyikén már

\

kész véleménnyel és tervezettel állhassunk a kar elé. Je engedje meg a Tak.Kar, hogy épen az ügy nagy jelentőségére való tekintettel szinte előkész itéskép a mentoriús tárgyalásra már most röviden jelezzen, hogy miről van szó, mi a beadványok tartalma, s ehhez hozzáfűzzem annak a pár szóval való jelzését, hogy mi az én álláspontom a szóbanforgó kérdésben. Az egyik beadványra vonat koz ólag más konkrét javaslatot is tehetek, úgy hogy azt talán már elintézhetjük ebben az ülésben is.

Hogy a fogorvosképzés és a fogászat i special ismus kérdése nálunk gyökeres és gyors reformra szorul, azt alig kell hangoztatnom. Mindennapos dolog, hogy olyan orvosdoktor, a kinek az egész or- 24