A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1920-1921 (HU-SEKL 1.a 47.)
1920. december 22., 4. rendes folytatólagos
-'ten. Azt hiszem, hogy ők maguk látják leginkább és érzik legjob‘ ban ilyetén működés ük: hiányos, lehetetlen., tarthatatlan voltát, aminek bizonyítékát a pozsonyi egyetem orvoskari tanárai azzal adták,hogy Debreczenbe kitelepülésüknek készségét már.kijelentették. Ily mádon tehát leglább az egyik bujdosó■egyetem orvosi ka rá jutna eéhelyezéshez, hajlékhoz, tekintélyhez *s hivatásához méltó müködéstóhez. És nem szabad ebben a kérdésben az ország szomorú pénzügyi viszonyait sem tekinteten kívül hagyni, mert nézetem szerint minden fillér, mely a budapesti provisorium céljait szolgálja,elfecsérelt pénz»minden millió, mely a debreczeni egyetem végleges működéséhez közelebb hoz, sok Vonatkozásban busásan gyümölcsöző befektetés. Még egy tavába!«i , eléggé fel nem becsülhető előny járna a debrecz'eni provisorium élétbe léptetésével .nevezetesen azahogy a szakember másmost oda kerülne a későbbi definit működése helyszínére, mikor az intésetek és klinikák a szak szempontból elbirálan dó.tágabb értelemben vett felszerelés alá lerőlnek. Bár a tervező müépitész hozzáértése ás tapasztalata-ezen a téren oita tárgyát naa képezi, mégis e0észen más igényeket támaszt a belgyógyász,a sebész, a szemész, a saját klinikájához, a szaktanár intézetéhez,mint amelyek kielégítésére a müépitész készült. És ilyenkor, mikor csak a belső falak állanak,a vezetékek a falban elhelyezve nincsenek, ajtó-félfák. hiányoznak,szóval a belső .-unka még csak készülőben van,egy nélkülözhetetlen átalakítás^ mágminden pénz-áldozat nélkül végezhető, mely az elkészült épületben már ezreket emésztene fel. A tervező müépitész különben maga is kijelentette, hogy a szakta-nár utasításai nélkül a további munkálatokhoz nem is kivan hozzá fogni. Azok után, amit a debreczeni tartózkodásunk alatt láttunk 3s tapasztaltunk.teljesen felesleges vállalkozása volna a továbbiakra nézve bármi irányú tanácsokkal előállni;: mert láttunk egy gyö nyörüen megconcipiált tervet befejezéséhez közelkerültnek és láttánk férfiakat.kartársakat,kik ennek a tervnek megvalósításában mii den akaratukat.tudásukat, erejüket»idejüket belevitték ás szüntelenül beleviszik. Emellett azonban sohasem tévesztik szem elől le-
