A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1920-1921 (HU-SEKL 1.a 47.)

1920. december 22., 4. rendes folytatólagos

s

28^ -gyil holtak, túszokat szedtek és kínoztak, és hogy a mil itarizmust gyalázó kommunisták harczokat indítottak és ártatlan munkásokat vittek a vág óhidra. E naiv nyilatkozatával szemben azonban az ő védőt anui által bejelentett és előadásán jelenvolt Kecskés László o.h. tanú azt is vallja, hogy midőn ő előadás után Pók Margittól azt kérdezte, hogy miért van az a nagy vérontás, a testvéri szeretet hangoztatása dacára, azt felelte,hogy ezért az eszméért még egyszer utáljára küzdeni kell , A- további ezirányu vitái, azzal ütötte el, hogy ő nem poleitzälß. Ugyan e tanú az előadásról a következőket vallja: Előadását a Üzent Imre körben egy ottani

kommunista munkás bizalmi férfi engedélyezte és a kifüggesztett meghívót láttamozta. ix egész beszéden a kereszt ény szeretet színezete vonult végig, de kommunista ízzel; kifejtette a diák szociális - intézményeknek ideál izmusát, a világ diákszövetségnek fölépítéséről beszélt. Szabad szerelemről nem beszélt de nagyon vigyázva és burkolva beszélt a prostituált nőkről. Tanúra beszéde azt a benyomást tette, hogy bár burkoltan és szép szavakkalj de előadásával a kommunizmus érdekeit szolgálta.

Pók Margit védelmére egy sereg mentő tanút, részben levelek formájában, részben névleg vonultatott föl, kik mind, azt vallják, hogy ő a haza és a vallás. ellen már azért sem izgathatott, mert évek óta szóval ás írásban is a kereszt ény diákság ér-A A

dekeit szolgálta és főkép az Evangéliumi keresztyén diákegyesület - ben fejteti ki sikeres működést. Az, általa bejelentett számos mentőtanu közül a kihallgatott hápp Zoltán, Üravecz Gyula és Ra- 1 ovi eh Ödön szig. orvosok és Miskolczy Dezső orvos azt vallják, hogy a beszéd nem volt a kommunizmus meletti hanem lényege az volt, hogy a krisztusi szellemben élő egyén már viselkedésében közeledik a kommunizmushoz R- L szabadszerelem dicsőítéséről nem beszélt, sem pedig haza — vagy vallásellenes dolgot nem mondott. :Jók Margit úgy kihallgatásakor, mint Írásbeli vallomásában erélyesen viszszaútasitotta azt a vádat, hogy ő akár haza ellenes, vagy vallásellenes érzeémü lett volna és errenézve múltját hozza fel, bizony itékul, mely szerint egész gyermekkorának, majd ifjúkorának világfélfogási alapját Krisztus tanai képezték. Ez vez.tte őt akkor is, midőn több cikket és külföldi diák kouferet iáktól szóló beszámoló- 34 -