A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1920-1921 (HU-SEKL 1.a 47.)

1920. november 4., 2. rendes

30.-J

í

lehallgatott félév vagy félévek esetén ezek beszámítását semmi további feltételhez nem köti és semmi megszorítást nem ir elő. E Ezt a rendelkezést azonban keresztezi a numerus claususről szőlő törvény, mely megszabja,hogy hány elsőévest szabad egyetemünkre felvenni. Ha ennek a rendelkezésnek csak az intézeteinkben

... t ».

és tantaermeinkben rendelkezésee állő hely korlátolt volta volna a motívuma, a külföldi félévek :egszoritás nélkül be volnának számíthatók. Azonban a törvényjavaslat megokolásában ' nagy szerepe van annak a megfontolásnak,hogy az ország csak bizonyos számú egyetemi gradusu egyént bir el, s hogy elejét kell annak venni,hogy a már úgyis meglevő szellemi proletariátus száma még növekedj ék.Ebből a szempontbői a törvény intentiőinak kijátszása volna az, ha a megszabott számor\ felüli s ezért az egyetemre be nem jutott hallgatók külföldi egyetemre*mennének saa korlátlan beszámítás esetén esetleg tömegesen kerülnének be :iégis a felsőbbévesek közé, nem is szólva arról, hogy itt egy igazságtalan vagyoni selectio esete forogna fenn,mert csak a jó módúak engedhetik meg maguknak a drága külföldi tanulmányok luxusát. Egy másik intézkedése a-mondott törvénynek az,hogy az egyes népfajok és felekezetk fiai lehetőleg az illető fajnak népességbeli számaránya saerint veendők fel az egyetemre, ami egészen nyíltan szólva,védekezés azon aránytalan ésaa legobjectivebb megítélés mellett is egészséhtalen számarány ellen, melyben a zsidóság az utóbbi években az egyetemi hallgatóság.tehát az országnak leendő vezető intelligenciája közt képviselve volt.

Ez is kijátszható volna, ha a beszámítást nem korlátozzuk. Végül tekintetbe jön az igazolások kér kérdése : ha az egyetemre idehaza beiratkozni