A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1919 (HU-SEKL 1. a 45.)

1919. május 27., 2. rendes

§m 9 / r ■ -*■-"-•'-T'.-'T 2U. szigorú censorok nem lehetnek. A rendestanároknak a szigorla­­toztatás alóli felmentését nem tartjuk c élsz erűnek, meöt ismerve az ifjúság gon*4 dől kodását,azt hisszük,hogy ez a körül­mény csökkentené a rendes tanár előadá­sainak megbecsülését és frequentálását. az a terv pedig,hogy a rendes tanárok mint néphiztossági kiküldöttek a vizs­gákon mégis részvegyenek.lerontja a rendelkezés egyetlen előnyét, hogy ne­vezetesen a tanárok a szigorlatok tömeg* munkájától tényleg mentesítve legyenek. Nem szeretnénk a rendes tanárok közreműkö­dését ma azért sem nélkülözni,mert ta­gadhatatlanul ők a leggyakorlottabb kér­dezők,kik ismétlésekbe nem esnek,s mert ők ismerik klinikájuk beteg anyagát,ami anélkül eredményes censeálás el sem kép­zelhető. Teljesen feleslegesnek tartjuk az egy tárgyból 5-7 bizottság alakítását, mert még a mai túlzsúfoltság mellett is a 3 kel klinikára 2250 hallgató van 3 év- Tolyómból folyamból beiratkozva, tehát egy évfolyam szi­gorlatozóinak száma - ha mindenki jelent­kezik is - csak 75u és ebből egy tanárra 25u esik,s ez is eloszüK az ev folyamán. Ennyit pedig minden tanár nagyobb meg­terhelés nélkül elvégezhet.- Ott, ahol a­­zonbán ennek szüksége mutatkozik,igy a simpla tanszékeknél is szükség esetén a rendes kérdező tanár mellett egyen­jogú censorok kinevezését helyesnek ta­lálnánk, kik a maguk betegan.yagán a ma­guk külön bizottságukkal működnének közre a szigorlatok lebonyolításában. /él :síd eé

Next

/
Thumbnails
Contents