A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1919-1920 (HU-SEKL 1.a 46.)
1920. május 17., bizottsági ülés
♦ metlen tanulásra kényszeríti azáltal, hogy megengedi a tanszabadság örve alatt — filius ante patrem — a II. félév hallgatását az I-sőnek hallgatása nélkül. Az ily hallgatók utólag veszik azután az I-ső félévet, utólag tanulják meg azon alapismereteket, a melyekre már előbbi félévük megértésére szükségük lett volna és deczember, illetve január hónapban jelentkeznének az I-ső orvosi szigorlatra, hogy aztán az élettant is ilyen fordított rendszerrel sajátítsák el, s egész pályájukon végig így haladjanak. Nem állítjuk, hogy a harmadik évtől kezdve a klinikai tárgyakban ez épen ily hátrányos volna, de a pálya legelején, épen az alapvető ismeretek elsajátításában olyan károsnak tartjuk azt, hogy érdemesnek véljük még egy félév feláldozásával is kiküszöbölni, annyival is inkább, mert rendesen a gyengébbek, a pótérettségisek, vagy a hanyagok és könnyelműek azok, a kik a tanév kezdete helyett csa*'- annak derekán vétetik magukat fel az egyetemre. A szigorlati reformtervezet 12-ik pontja kedvéért gondoskodnunk kell arról, hogy a hallgató már első éves korában elvégezze a kötelező egy félévi vegytani gyakorlatot, a minek épen nem akadálya az az elavult nézet, hogy ez időben még a vegytan egész elméleti részével nem ismerős. A chemiai gyakorlatok eredményes végzéséhez szükséges elméleti ismereteket a gyakorlatokat kisérő előadásokba is be lehet foglalni, s ez ismeretek gyakorlati alkalmazása (reakciók észlelete és levezetése) a kísérlet mellett elevenebben fog a tanuló emlékezetébe bevésődni. Ezért még azt is lehetőnek tartjuk, hogy a hallgatók fele már az első félévben elvégezhesse vegytani gyakorlatait, mivel mindenesetre ! könnyítőnk a túlterhelt intézeteken. 2) Az elméleti alapvető tudományok oktatásának ref ’>ja. A tanárok néha kétségben vannak az iránt, hogy milyen színvonalon tartsák előadásaikat, milyen terjedelemben adják elő tárgyukat. Legtöbben ideális felfogásnak hódolva, csak olyan előadást tartanak az egyetemhez méltónak, mely az egyes felvetett kérdéseket a tudomány mai álláspontja szerint teljesen kimeríti. Bármilyen előkelő is ezen felfogás, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az egyetem keveréke a kenyérkeresetre képesítő szakiskolának és a tiszta tudomány ápolására és fejlesztésére hivatott legmagasabb fokú kultúrintézménynek. Ezt a két különböző czélt egyidőben, egy és ugyanazon előadással szolgálni nem lehet; nem lehet pedig azért, mert a kezdőt csak úgy lehet eredménynyel tanítani, ha mindenekelőtt nagy vonásokban ismertetjük a fontos tényeket és áttekintést nyújtunk a szakmáról. Csak azután következhetnek a részletek, melyeket az előrehaladottabb vagy az, a kit a szakma különösen érdekel, beleilleszt az általa már nagyjában ismert keretbe. Ha nem követjük ezt az utat, az adatok és részletek nagy halmazában a kezdő nem tud eligazodni s nagy részben ennek is tulajdonítható, hogy a vizsgákra jelentkezők egy része p. o. az élettanban és anatómiában klinikusaink által annyiszor felpanaszolt készületlenséget árul el, hogy nem tanult meg egyebet, mint meg nem értett szavakat s hogy a szakma valódi, 5 (p50
