A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1919-1920 (HU-SEKL 1.a 46.)
1920. május 11., 8. rendes
45 • 3/. a mikor a szűkéésea átalakítások, # berendezések és személyzeti költségek terhét az állam vállalja magára. Az indítványhoz a bizottság tagjai részlet tesen hozzászóltak és igen beható eszmecsere után azt egyhangúlag el to gadták. A bizottság megállapította, hogy noha az urológia tanitása a sebészeti, dermatologiai és nőgyógyászati klinikákon természetszerűleg szintén rendszeresen folyikiymégis, különösen a kankós megbetegedések népbetegség jellegére, egyéb idetartozó folyamat ok súlyos voltára, valamint az itteni vizeo o o gálati eljárások bonyolultságára való tekintettel .szükséges volna a tanítást e téren behatóbb és részeletesebbé tenni.továbbá alkalmat adni arra.hogy nagyobb számú orvos képzehesse ki magát e té ren specialistává.Megáll apitóttá továb» bá, hogy Illyés Géza ezen a téren csakugyan el»ismerten kiváló szál:ember,nemcsak elsőrendű sebész,de lelkes tanító is,úgy hogy e fokozott kivánalmaknak nemcsak relative lesz képes a legjobban megfel élni,áe kiváló érdemeire való tekintettel, közérdekű lesz neki a legnagyobb működési teret nyújtani és őt a ieeezorosabbann az egyetemhez kapcsolni. Ezek megállapitása után a bizottság átvizsgálta Illyés Géza személyi adatait.Illyés Géza református vallásu, 1870-ben született nlarooásárhelyen, ahol elemi és középiskolai tanulmányait is végezte, 1888-ban egyetemünkre iratkozott, ahol 1893 decemberében orvosdoktorrá avattatott. 1893 októberétől 1895 augusztus végéig Kétly belgyógyászati klinikáján volt gyakornok, azután 8 évig Kovács,majd Dollinger vezet tése alatt mütőnövendék, majd II.végre I. tanársegéd volt, azután 1907-ig ugyant« klinikának Gáo uTaI ncH ni omhul 1 r An A*f 4» a
