A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1919-1920 (HU-SEKL 1.a 46.)

1920. február 17., 5. rendes folytatólagos

KÜLFÖLD EGYETEMEINEK ORVOSI FAKULTÁSAIHOZ ! A budapesti Királyi magyar tudomány-egyetem orvosi Ka r áriak: tagjei az igazság es a kultúra név éhért torzulnak tiltakozó szavukkal külföldi tartásaikhoz. Mint magyarok gyászoljuk íOOC éves nazánk integritását. Gyászoljuk a 3.ö25.uuu ezinmagyart, awo a győztesek akarata liegen rahe-zolgaságba hajt .Kimondhatatlan lelki és testi szenvedésnek, botbüntetésnek,börtönnek.halálnak szolgál­tatva ki. Mint a tudomány munkásai mély fájdalommal tölt el annak tapasztaiása.nogy magasabb kuituráju fajoknak aiacsonyabn rumtura­juak vainak einyomoiva.lt/Iint egyetemi tanárok gyászoljuk Pozsonyt. Fiatal egyetemének kiépítését megakasztotta a háború.Múltja nincs, de vele elveszett a jövő,melynek biztosítékát láttuk kitűnő ta­nítványainkból álló tanári karaban. De gyászunk még fájdalmasabb a kolozsvári egyetem elvesztése felett. Vele nemcsak a jövő reménye, de a múlt is összefűzött. Katedráiról jöttek közénk LENHOSSEK JÓ­ZSEF, JENDRASS1K JENŐ, űAüUGn KAM AAin , FuDuR JÓZSEF, Sonina VjUiMotí, r^uaoPÁL.AjTAY K.SÁNDOR, HCGYES ELEKE, BÓKáY ÁRPÁD, KLUG NÁNDOR, GENEHSICH ANTAL, UDRÁNSZKY LÁSZLÓ ,HOuR KÁRGLY, BUDAY KÁLíáÁN .KENYERES BALÁZS. E névsor mutatja, hogy Kolozsvár budapesti karunknak .iát jé lentett. Kolozsvár tanárait elűzték. Téli hidegben.marhaezállit6 kocsikban szállították őket el. APÁTHY ISTVÁNT börtönbe vetették. Elűzésük után üres, élettelen intézetek maradtak ott. Azokat eltu­lajdoníthatta az a faj, amelyet mai ruinisterelnöke, mikor még a ma­gyar országgyűlésnek tagja volt, parlamenti beszédében a világhábo­rú hiénáinak nevezett.DS§;Uilturát felépíteni csak tudományos munká­val lehet. A kolozsvári egyetem orvosi karát másfél százados magyar munka teremtette meg. Magva az l325?ben alapított orvos-sebészi is­kola volt,amely lö7z-ben vált egyetemi fakultássá. A Xll-ik század óta magyarok és szászok által lakott városnak, amelynek oláh lakos­sága 10 %-ot sem árt el, a magyarság adta gazdag mintaszerű intéze­teit. Azokat müveit államok és egyetemeik képviselőinek szemeláttá­­ra vette birtokába uz oláhság.de ünnepe nem az oláh kultúráé,hanem a magyar szellem kiűzésének volt ünnepe. Azok, akik a külföldet ez ünnepre meghívták, az elnyomott,a megrágalmazott magyar kultúra al­kotásait mutatták meg nekik. Meglátták ,iuit vettek el a győztesek az

Next

/
Thumbnails
Contents