A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1919-1920 (HU-SEKL 1.a 46.)
1920. február 17., 5. rendes folytatólagos
KÜLFÖLD EGYETEMEINEK ORVOSI FAKULTÁSAIHOZ ! A budapesti Királyi magyar tudomány-egyetem orvosi Ka r áriak: tagjei az igazság es a kultúra név éhért torzulnak tiltakozó szavukkal külföldi tartásaikhoz. Mint magyarok gyászoljuk íOOC éves nazánk integritását. Gyászoljuk a 3.ö25.uuu ezinmagyart, awo a győztesek akarata liegen rahe-zolgaságba hajt .Kimondhatatlan lelki és testi szenvedésnek, botbüntetésnek,börtönnek.halálnak szolgáltatva ki. Mint a tudomány munkásai mély fájdalommal tölt el annak tapasztaiása.nogy magasabb kuituráju fajoknak aiacsonyabn rumturajuak vainak einyomoiva.lt/Iint egyetemi tanárok gyászoljuk Pozsonyt. Fiatal egyetemének kiépítését megakasztotta a háború.Múltja nincs, de vele elveszett a jövő,melynek biztosítékát láttuk kitűnő tanítványainkból álló tanári karaban. De gyászunk még fájdalmasabb a kolozsvári egyetem elvesztése felett. Vele nemcsak a jövő reménye, de a múlt is összefűzött. Katedráiról jöttek közénk LENHOSSEK JÓZSEF, JENDRASS1K JENŐ, űAüUGn KAM AAin , FuDuR JÓZSEF, Sonina VjUiMotí, r^uaoPÁL.AjTAY K.SÁNDOR, HCGYES ELEKE, BÓKáY ÁRPÁD, KLUG NÁNDOR, GENEHSICH ANTAL, UDRÁNSZKY LÁSZLÓ ,HOuR KÁRGLY, BUDAY KÁLíáÁN .KENYERES BALÁZS. E névsor mutatja, hogy Kolozsvár budapesti karunknak .iát jé lentett. Kolozsvár tanárait elűzték. Téli hidegben.marhaezállit6 kocsikban szállították őket el. APÁTHY ISTVÁNT börtönbe vetették. Elűzésük után üres, élettelen intézetek maradtak ott. Azokat eltulajdoníthatta az a faj, amelyet mai ruinisterelnöke, mikor még a magyar országgyűlésnek tagja volt, parlamenti beszédében a világháború hiénáinak nevezett.DS§;Uilturát felépíteni csak tudományos munkával lehet. A kolozsvári egyetem orvosi karát másfél százados magyar munka teremtette meg. Magva az l325?ben alapított orvos-sebészi iskola volt,amely lö7z-ben vált egyetemi fakultássá. A Xll-ik század óta magyarok és szászok által lakott városnak, amelynek oláh lakossága 10 %-ot sem árt el, a magyarság adta gazdag mintaszerű intézeteit. Azokat müveit államok és egyetemeik képviselőinek szemeláttára vette birtokába uz oláhság.de ünnepe nem az oláh kultúráé,hanem a magyar szellem kiűzésének volt ünnepe. Azok, akik a külföldet ez ünnepre meghívták, az elnyomott,a megrágalmazott magyar kultúra alkotásait mutatták meg nekik. Meglátták ,iuit vettek el a győztesek az