A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1919-1920 (HU-SEKL 1.a 46.)

1920. február 10., 5. rendes

V/ 9

embert kell sorompóba állitani és erre a

. .

fogorvosok nemeiegendók.módot kell adni ar* •

ra, hogy a fogtechnikusok bizonyos szaktanfolyaméi végzése után fogorvoslással foglalkoz*OJÜii Li4 HA^ Uitíli'í L4

w w ** • * 1 ^4

zanak.

ílvxiÁltl) áowov'ix.oI A benyújtott tervezet tényleg homlok

wIiJLa“íS^ 4 <Sjíiii • /t9* i® a.

egyenest ellenkezik Salamon és szabó magán• l ■ X ! 1 , - v #

tanárodnak ez irányban vallott régi állás-# * 5 • V v íí (d *

pontjával ée tényleg felborítja az ezen ügyiit7li 4 'Osi I . ií M a

re vonatdozó legutolsó miniszteri rendeletet,

‘ « IV 49X11 * * ' M.

amely szerint a rendelet életbeléptetésekor-ül 91:

müködó fogtechnikusok egy szakvizsga letétele után elnyerhették a fogorvoslás jogát,de az azután e pályára lépók már nem. Vagyis e

J/iO^OViOJrfnj j|

rendezés a kihalási etetik alapjára helyezkedik.

M 5)9 fíiPff

A fent említett értekezlet jegyzókönyvé-»2 Jnn^i i r íjrrA *** #<1J9

ból kitűnik, hogy oda a magyar fogorvosok

•wiWiflTe r^,

tud. egyedülsetének megbízottai megvoltak

viX 3 .[ insrr

hiva, de névszerint felsorolva nincsenek.

«TOTIS«? S J&risJ- u99 Jbq&*i9t

A fogászati klinika külön mechiva nem volt.

* _

rAtAíi..oc jnt í

j

w ** JJoxoÁLű[xa7 ►jsltf nadcfo^isf Jim U4qhf » ciT'l i ,n » rrAíu Jsf*s>ieJi% *>.so*jan a tJTffixtf Áscr^J ^faV .* Jsevsasef ti men a Xxo/^a^iYnro^id >x» faxxo i

./* IJ3 C» . 4

»’

1U

Dr. Snabó felszőlalásárról csak az van era-I lr9(ír*t faun k o ,*iw2 v r jv

v ^iojí tbatÁ fel wsjn^jinö

i.

bda&l ^»Ot1

litva, hogy a * fó szempont az, hogy a prole-i .ji s yw-JOiin a i.- naj;'''*)a., fej; A társág miméi jobban legyen ellátva. Ezen célból

*4 * ■ • í . ' *

még az orvosok is egy két esztendős specialis

®viSwftl w tí)i *04 H9(2 Jiíf Hl * fUS'X 0u«9f.I

továbbképzésnek legyenek alávetve .mielőtt a

'MJJaJSósnun Jíj $ *’ 9”.v vis (, íjj

fogorvosi gyakorlatra jogot nyernek."

ne79Ti»/i#íris fsa Hé* a i'naji

tfr. Antal kihallgatásakor mint tanút

**4*sn »lAiJ^SifTjJiilliOX JJÖsCA aokqbj eoiahiv

kérte kihallgatni Kampis János népjóléti mi-Iv rty^t , dJJdJso^^ítifí J^O *»*> Jtb

niszteriumi államtitkárt, aki a fent jelzett

7 .fxsrié aArjßjsfo'n u JiToqmss»

népbiztos8ági értekezleten jelen volt.

íJérTtqérr •% x^OaXturi s a

Kampis államtitkár ur a miniszter elnök ue?

•Ti JJ9Jllu:9 J(t9j a ijTéJíSŐ

engedelmével a bizotteágnálmeg is jelent ta-Tují jfa'. a »' J^vYn^xb^Y5^t JsfssAej nuként.miután ót a Miniszter elnök ur a hiw

vatalos titoktartás kötelezette étié alól íel•o*q vsísn a trMíiL.. )pta f jp/bnaiomsi

.>-.U ^ * i

ftjVJUilSJseifTia;

mentette. Kérdésünkre előadta, hogy falamon

iűijíswh msj

o

a

39