A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1919-1920 (HU-SEKL 1.a 46.)

1919. december 16., 5. rendkívüli

I

lő.

1894-ben még fiatal tauarsegeu sorában w^reíly és issekutz szerzőtársaival egy vaskos " _Gy őgy szeri “^ott ki ami

tuiajdonkep Commentár a II.gyógyszerkönyvhöz fc a melynek 1 e jobb gyógy szerieméi része, mit <5 irt volt.

Értekezései mini a kolozsvári természettudományi “Értesit'" ben j el entek meg magyarul és németül.

1896- ban " a porailakú drogok gőrcscvi vizsgálata " cimen két közleményben a china, fanéj.tölgy és gránátkoreg,máji a jhebarbera,

■o a saiep.a calmuba, e az ipecacuanho-gyökerek porainak felismerésével és vizsgálatával foglalkozik,:

1897- ben etrassburgi iolgozatát közli :

" összfehasonlitő kísérletek a kéksav és a lobelinoek a légcserére gyakorolt hatására

vonatkozólag " czim alatt. A Dreeer- Jacobi féle epirimeterrel iolgozik, e lényeges különbségül azt talál ja,hogy a kéksav a vagust nem befolyásolja,mig a lobetin lényegesen,ép úgy a vérnyomást is.

1898 elején lipceól dolgozatát közli :

" 4 különböző curare fajok alkaloidjainak hatásáról’ . Békán végzett vizsgálatokkal kimutatja,hogy a legerősebb izombénitő a protocurarin, £/ a curarin, 3/ a tubocurarin, 4/ a methyleurin, 5/ a curin, de csak a két legelső mentes a szivre.toérkeringéere gyakorolt mellékhatásoktól.

Ugyan ez évben j el ént meg:

phenacétin,sa$ipyrin és migranin

befolyása a vérkeringési szervekre" cimü kisebb munkája.

Vl'A