A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1918-1919 (HU-SEKL 1.a 44.)
1919. augusztus 12., 7. rendkívüli
Az üléseken kezdetben nem szólalt fel, de később amikor látta,hogy mindent felforgató tervekkel állanak elő,amikor a:$51 volt szó,hogy érettségi bizonyitvány nélkül lehessen az orvosi karra is beiratkozni , kénytelen volt felszólalni és leg- ' erélyesebben tiltakozni. Ezen az alapon ot is érhetné az a gyanú,hogy közreműködött. Sajnálj a,hogy alaptalan gyanú ezen Ügyeket a tanártestület elé juttatta. Bársony, tanár hangsulyozza,hogy az egyetemi orvosok testületé teljes jó hiszemüséggel járt el,a mikor aggályaival a tanártestülethez fordult. Téhyleg aggályai lehettek a nevezett egyesület tagjainak,amikor például azt látták, hogy a kommunisták egyik legerőszakossabb, legkérhetetlenebb agitátora Rohopyi tanársegéd működött Bálint tanár klinikáján. Mindnyájan tudjuk,hogy a fennálló kényszerhelyzet folytán a megnevezett elbocsátása lehetetlen volt.de nem csudálkozhatunk,ha egyesek lelkében aggályok merültek fel. örvendetes,hogy az ügy a tanár testület elé terelődött,mert biztositja az elégtétel megadása mellett azt,hogy senkinek lelkében gyanú nem maradion. d Többek hozzászólása után a referensek mindegyike a felhozott aggályaok eloszlását állapitja meg. Elnök az ülésteremből eltávozott kari tagokat újból beszólitja és a következő szava - kát intézi hozzájuk: