A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1918-1919 (HU-SEKL 1.a 44.)
1919. augusztus 12., 7. rendkívüli
24 óra alatt elintéztük volna,a mint azt becsületbeli ügyek megkívánják! így azonban mindenki suttogta,csak az érdekelt nem értesült arról,hogy " ölyvkánt szemre vette a sanda gyanú ",. Csak most a mikor e vádakra pontról -pontra higgadtan ás őszintén válaszoltam jutok hozzá,hogy meg mondjam: ha azok felenegyede-tizede igaz lett volna akuor méltatlan lettem volna e helyre a melyet betöltők. S még sem kérek megtorlást,mert a boszut,a gyűlöletet nem ismerem,de egyet kérek s ez az,hogy választ kapjanak azok,a kik a vádat emelték. Az egyetemi orvosok testületének volt tagjaival szóval vagy Írásban közölje a tanártestület határozatát,de valamennyivel s nem egy töredékkel, s azoknak kik a vádat emelték be kell látniok,hogy mit tettek ! Ezen elégtétellel. tartozom a múltnak a jelennek, s a jövőnek. A múltnak azért,mert tartozom Nagyatyám emlcfoek, kinek magyarságát soha senki kétségbe nem vonta,kinek képe a törí” ténelmi arcképcsarnokban van, tartozom atyám amlékánek ki magyar embernek nevelt, ki 1848-ban Lumniezerrel,Korányi Frigyessel a szabadságharezban reszt vett,kinek házában Biharvármegyes legjobbjai otthon érezték magukat. De tartozom mestereimnek • -s barátaimnak . Hat éves koromban Szondy János volt a tani tóm,ki a független magyarország gon'i. ’ _ dolatat oltotta bólém,kínok csak e^v szornrB— —i—i—
