A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1918-1919 (HU-SEKL 1.a 44.)

1919. március 11., 7. rendes

■A I •

kiindulva abból , hogy egyelőre meghatá rotott tárgyról való értekezés,cegy előre begyakorolt műtét elvégzése semmiben sem lehet alapja a peecialista szakképzés megítélésének, usak formaság volna,mely az egyéni összeütközéseket, súrlódásokat sokszorosítaná anélkül., hogy az ügynek használna. A sebészi specialismus elnyerésére a bizottság a két évi sebészi foglalkozást tartaná a legkevesebbnek. A nizotm«agrw,

: '* '■ f■ v ■

uixtiw egyetemi testületnek kivánsaga csak azm hogy az egyetemi klinikák a megjelölendő osztályok közé feltétlenül felveendők. A klinikai mütőnövendékék felvégének és a kiképzés módjának feltételeit a bizottság egyetemi belügynek tekinti. Mindezek tekintetbe vételével a bizottság tisztelettel javasolja a Tekintetes Tanári Karnak,méltóztassék egy bizottságot kiküldeni,amely a specialista jogosultság kérdését,a speciálista kiképzésnek módját és feltételeit valamennyi szakmán egyöntetűen rendezi, ez irányban a Tekintetes Karnak javaslatokat tesz,hogy azután e javaslatot sürhőseb tpvábbitsa és

lehetőleg sürgősen megvalósíthassa az

*

egészségügyi kormánynál. Ezen általános keretbe kivánná beleolvasztani a bizott“ ság a sebészi specialismusra,tehát a műtői képesítésre vonatkozó részletes javaslatot is.

Kar kívánatosnak tartja,hogy a többi szakma specialistáinak kérdése is szabályoztassék,- s ezért Moravcsik tanár elnökié-