A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1918-1919 (HU-SEKL 1.a 44.)

1919. március 11., 7. rendes

' hazánkban. MegáilapitJa,hogy mütőokle­­vél nincs,csaK bizonyítvány ás megai­­lapítja.,hogy a szeitenen Használt el­mek,mütő,mütőorvos »mütősebész nem gyö­­keredznek valamely törvényes rendelet­ben .hanem önkényesek. Annak okát,hogy a sebészeti klinikák műtŐnövendéki ál­lásai ennek dacára Kapósak,abban látja, hogy a Kórházi orvosi minősítésekre vo­natkozó tőrvenyeK a műből KepesitesneK előnyt biztositatlak a kórházi hasonló képesítés felett. Itó^er-szemb^ ttókal_AözA:őirház4-...h a­scr?53i4-4<^p^^±űé^--felrett.Ezzel szemben szám­adatokkal bizonyltja,hogy a közkórházi sebészi0 osztályok alkalmazottai a kli­nikai mutőnyvenapKeK teiett jeíenteKeny előnyben vannak,1ényegesen bővebb anyag áldván kiképzésükhöz rendelkezésükre.Az ebből származó igazságtalanságnak megoldá­sára a következőket javasolja: Mjítői képesítést nyerhet minden magyar orvostudor,aki a Kivetkező feltételeKneK megtel ei: 1/. .bizonyítványt mutat ne osztályos se­bész-főorvostól ,hogy annak 50 ágynál nagyobb sebészi osztályán két éven át működött. 2/. Leteszi a klinikai mütőnövebdékek­­kel együtt az egyetem dékánja es a sebé­szet egyik ny. rendes tanára előtt azt a vizsgát.amelyet az 1670/19,7óü..illet­ve az 1905/761o. sz.ministéri rendelet lő. §-a megszab. E vizsgára meg kell hivni azt a kórházi főorvost is,a ki az 1 1. pontban követelt bizonyitványt kiadta. De mert elképzelhető,hogy a Klinika igazgatója nem szivesen veszi,hogy bete­~7 II M -------------------------------------------------i—

Next

/
Thumbnails
Contents