A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1918-1919 (HU-SEKL 1.a 44.)

1919. március 11., 7. rendes

'

hazánkban. MegáilapitJa,hogy mütőoklevél nincs,csaK bizonyítvány ás megailapítja.,hogy a szeitenen Használt elmek,mütő,mütőorvos »mütősebész nem gyökeredznek valamely törvényes rendeletben .hanem önkényesek. Annak okát,hogy a sebészeti klinikák műtŐnövendéki állásai ennek dacára Kapósak,abban látja, hogy a Kórházi orvosi minősítésekre vonatkozó tőrvenyeK a műből KepesitesneK előnyt biztositatlak a kórházi hasonló képesítés felett. Itó^er-szemb^

ttókal_AözA:őirház4-...h ascr?53i4-4<^p^^±űé^--felrett.Ezzel szemben számadatokkal bizonyltja,hogy a közkórházi sebészi0 osztályok alkalmazottai a klinikai mutőnyvenapKeK teiett jeíenteKeny előnyben vannak,1ényegesen bővebb anyag áldván kiképzésükhöz rendelkezésükre.Az ebből származó igazságtalanságnak megoldására a következőket javasolja:

Mjítői képesítést nyerhet minden magyar orvostudor,aki a Kivetkező feltételeKneK megtel ei:

1/. .bizonyítványt mutat ne osztályos sebész-főorvostól ,hogy annak 50 ágynál nagyobb sebészi osztályán két éven át működött.

2/. Leteszi a klinikai mütőnövebdékekkel együtt az egyetem dékánja es a sebészet egyik ny. rendes tanára előtt azt a vizsgát.amelyet az 1670/19,7óü..illetve az 1905/761o. sz.ministéri rendelet lő. §-a megszab. E vizsgára meg kell hivni azt a kórházi főorvost is,a ki az 1 1. pontban követelt bizonyitványt kiadta.

De mert elképzelhető,hogy a Klinika

igazgatója nem szivesen veszi,hogy bete~7 II M -------------------------------------------------i—