A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1918-1919 (HU-SEKL 1.a 44.)
1918. szeptember 26., 1. rendes
53 vasni, egyben kéri a kar nyilatkozatát arra nézve, vájjon kötelezhető-e egy klinika igazgatója arra, hogy idegeneket klinikájára beengedjen, Bársony tanár előadványa a következő: ” A Stefánia Szövetség” Szabály utasításában” azt akarja, hogy az általa védőnő cimmel felruházott, a szövetség fennhatósága alá tartozó, az egyetemre nézve teljesen' idegen nőszemélyek a szülészeti klinikára bármikor bejárhassanak, a terheseket és gyerekágyasokat kérdéseikkel ostromolják, velők négyszemközt tárgyalhassanak, más idegeneket, férfiakat is behordozhassanak, örökbefogadásokat és házasságkötéseket eszközölhessenek, stb. Szeren felül a " Szabály utasitás " a klinikai igazgatók számára ” feladatokat” ir elő és őket a klinikai személyzet irányításában is utasitgatja. A Stefánia Szövetség ezen ” Szabályutasitása” a józan ésszel össze n6m férő olyan absurdum, amely mellett, hogy kártékonyságánál fogva is kivihetetlen, még sértő azokra is akikre a klinika igazgatását és vezetését Őfelsége bizta. A Szövetség t.i. egy három hónapig utasitgatott anajjbhabétának- mert hiszen mire lehet valakit három hónap alatt megtanítani és begyakorloni- az egyetemi szülészeti klinikák igazgatóit és személyzetet simpliciter alája akarja rendelni. Az egyetemi a klinika mellett, ho&y a legsúlyosabb betegeket gyűjti magába, legelső sorban tanintézet, azután pedig tudományos búvárkodás kísérleti állomása. A szülészeti klinika pedig
