A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1918-1919 (HU-SEKL 1.a 44.)

1919. január 28., 5. rendes folytatólagos

Ne ui kívánunk azon, a Minister Ur részéről mentségként telhozott argumen­/ tummal fog! cű kozni ,intéiaményesen bizto­­sitott-e Egyetemünk autonómiája avagy sem. E kérdés elbiálása a jogtudósok do'l ga és a tennforgó insultus szempontjából másodíangu fontosságú xs. Pontos csakis annyiban,amennyiben a Minister ur eljá­rását ezzel igyekszik mentesíteni és ily módon önmaga is hallgatag módon oexsme­ri a velünk szemben elkövetett injuriát. Akc»r inuezményesen bxi&LosxtG cw az'Egyetem ama joga,hogy véleménye taná­ri kinevezéseknél meghallgatandó, akár csak évszázados jogszokásooknak a folyo­mánya : bizonyos az .hogy mód nélkül kí­méletlen az az eljárás, mellyel a Minist tér ur a magyar Egyetemhez nyúlt és billen­teti en nagy és fájdalmas az a seb,a me­lyet rajta ütött. Évszázados tradícióknak a respektálásáról, régi szokúsok által szentesített jogállapotok fenntartáséról van itt szó és ezeket egyszerűen félre­lökni és az Egyetemet megsérteni még egy forradalmi Miniszternek sem szabad, hacsak erre kézenfekvő ok,parancsoló szükség nincsen. Ne Keresaz t, hogy a Minisuer Ui e ténykedésének mi a valódi oka ? Ne kérdezzük azt, vájjon valóban szüksége van:e annyi uj tanszékre. Ne feszegess sük azt az elsősorban felmerülő kérdést, i se indokolt-e éppen most irádőn HazánKat a szétszaggatás és EgyetünKet az össze­zsugorodás veszélye fenyegeti.tömeges uj kathedrákat létesíteni és ezáltal 24.

Next

/
Thumbnails
Contents