A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1918-1919 (HU-SEKL 1.a 44.)

1919. január 28., 5. rendes folytatólagos

14

361

járásának gyöngéját, « r*. egyetem sérömét, mert kilátásba helyezi az “egyetem szabadságát intézményesen biztositó törvény rövid időn való megalkotását-." k törvény megalkotására azonban tulajdonképen a kormánynak nincs joga. A köztársaság kikiáltásakor 4 néptörvényt hir« dettek ki s kijel éntették,hogy a többi törvényt tiszteletban tartják s a nemzetgyűlés lesz hivatva a törvény alkotásra. Igazán nem volna kivánatosehogy a budapesti egyetem törvénye octroy ut ján jöjjön létre, mely útnak,törvényessége s magának a törvénynek érvényessége legalább is kétes lehet. Sajnálatos hogy 1848óta nem ért reá a törvényhozás az egyetemi törvényt megalkotni, de ha 70 évig várhattunk reá, most már., jobb a consolidált viszonyokig várni, hogy a megalakitandó törvény ne ötletez szerük l egyen, hanem az egyetemnek valódi magna chartája. De az, hogy az egyetemnek tanszékek betöltésekor legalább a hozzászólás joga meg legyen,az egyetemi rendszer leglényegesebb alapfeltétele,mely minden cultur nemzet egyetemét megilleti. Austriában úgy mint Németországban az egyetemi rendszer egyik alaptételének tekintik.hogy a tanári kar kiegészitéséra a fkultások" befolyást gyakoroljanak. Természetesen ott is, nálunk is előfordul.hogy a Miniszter nem fogadja el a fakultás javaslatát. 1882-1900 ig , tehát kö-* rülbelül 20 év alatt a Németbirohálómban a jogi fakultásokra 125 tanárt