A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1918-1919 (HU-SEKL 1.a 44.)
1918. november 26., 1. rendkívüli
Z'kS “......... 42. sem rangban,sem fizetésben ne álljon alább tanár .vagy tani tő társainál. Szükségesnek tartja, nogy bármely szakmára készülő tanárjelölt egy b bizonyos időn át * a testi nevelésre- is kiterjedő iskolai egészségtant Hallgasson és a tanárjelöltek kiképzésénél " " az élettani középiskoláknál , .ezenkívül a pedagógiai ismeretekre az eddigi néi nagyobb suiy Helyezendő. Ezen mondáaugy is érteimeznető, mintna a nem a testneveléssel foglalkozó tanárjelöltek tanításánál.idáig a pedagógiai ismeretekre, nem fordif tottak voma elég nagy gondot. Kívánatosnak tartja továbbá, nogy az öeszes orvosjelölt egyetemi Hallgatók a létesítendő testnevelő főiskoiáknan rendszeres testgyakorlásban részesüljenek, ami egyrészt szükségteien, másrészt kiviHetetien. az orvostannal 1- gatók testgyakoaüátáról ugyanaz áll „ s a mit föntebb az egyetemi naiigatokra vonatkozólag általánosságban mondottam. A 7-ik pont a központi irányítást és a szakfelügyei etet tárgyalja és leány iskolák részére el ső<- sorban, női szakfelügyelők alkalmazását kéri. A második főirányelv kimondj a,Hogy az iskolai testnevelés az egészségügyi es pedagógiai szempontnak is megfelelő olyan Helyes alapra legyen fektetve, hogy a nemzeti védelemre is előkészítse a tanulót, úgy mint a közegészségügyre, Honvédelemre, közgazdaságra stö.
