A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1917-1918 (HU-SEKL 1.a 43.)

1918. május 7., 9. rendes

ságot Magyarországra noz földmivés ás iparos iskolákba s a keleten magyar expositúrákat szervez. De épen a fő»’ iskolák körében nagyon kevés történt.

Már pedig szilárd meggyőződésem,hogy az egyetemek feladata ma már nem sorit - kozhat a tudományos búvárkodásra's a szakképzésre.hanem befolyását érvényesíteni kell a kultúra minden ágazatára. Mig ez nem következik ne,addig nem is lesz a tudománynak az a súlya Magyarországon, mint aminőre épen az ország érdekében szüzség van.

J<51 mondja a porosz emlékirat, hogy minden egyetemi tanárnak bécsületbeli kötelességének kell. tartani, hogy figyelme az egész világ nagy problémáira. is kiterjedne.

Az egyetem feladatának kibővülését WUNDT nagy előrelátással ésbölcsességgel már 19C9-ben belátta s nagy energiával hirdettíe.

Minden egyetemi fakultás között azonban épen az orvosi az,a mely a legalkalmasabb arra, hogy a nagy feladatok megoldásában sikeresen közreműködjék. A*Kelet népe még a technikai tudományok reája nagy jelentőségű eszközeit is bizalmatlansággal fogadja - de saját egészséges.érete az életfentartásra való törekvésénél fogva szer fölött értékes és becses. A vetőgéptől tél, de az orvosi segitséget szívesen fogadja!

E téren hihetetlent mulasztottunk !

A keletet elláthattuk volna orvosokkal, kik a magyar érdekek leghivatottabb plonierjei lehettek volna, a segitséget keresők