A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1917-1918 (HU-SEKL 1.a 43.)
1917. december 11., 4. rendes
3 3 7--19-4 nia. A későbbi keletű német dolgozat ugyanezen kérdést taglalja, de már 12 végtag praeparatiójára hivatkozva. Részletesebben veti egybe saját eredményeit a rendelkezésre álló boncztani irodalom adataival, s az anastomosisok mellett az anomaliés ágakra is szolgál mások és saját kutatásainak eredményeivel. 4./ Über klinische Untersuchung, operative Biopsie und Heilerfolge bei unfrischen und veralteten Fällen von — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — * Schussverletzungender peripheren Nerven. "Bruns Beiträge zur klin. Chirurgie", Bd. 101. H. 5. Kriegsohirurgische Hefte Y. 5. 72 negyedrét lap. A munka első fejezetében szerző a sérült ideg állapotának fontosabb diagnosisával foglalkozván azt ajánlja, hogy az ideg anatomiás folytonossága diagnosisának helyébe lépjen az idegharántmetszet funktióképességi állapotának a diagnosisa, s ezen eljárásnak előnyeit a sebészi teendők eldöntése szempontjából mérlegeli és bizonyltja. A funktiőképesség kórismézésénél kikaposolhatóknak tartja a vasomotoros, trophiás és reflexes viszonyokat. Ismerteti a három tényező módszerét, mely a motilitás, sensibilitás és az indirect villamos ingerlékenység együttes mérlegeléséből állapítja meg az ideg funtiőképesságét. A második fejezet foglalkozik a tisztán psychogen és a nem psychés, de functionális természetű bénulásokkal, mint a melyek a műtét kérdéséből kikaposolandók. A harmadik fejezet a sensibilitásos lelet jelentőségét tárgyalja. Ismerteti az epikritikás, avagy érintési érzékenység vizsgálatának módszerét, s ama nehézségeket, T T
