A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1917-1918 (HU-SEKL 1.a 43.)

1917. december 11., 4. rendes

-16-o tán belül nagyon óvatos tárgyalásban a /ijfenntartó ösztön abnormitásait, az akarat és a cselekvés rendellenességeit. A tudat rendellenes állapotai oimü fejezetben kiindulva a figyelem zavaraiból foglalkozik a szűkült öntudattal, a szórakozottsággal, a hisztériás stigmák természetével, s jelentőségével /: bőszorkánypőrök:/, a tudathasadás­sal, s végül röviden a divatos Freud-fále tannal, mely a lélek összes kóros jelenségeit a nem tudatos, kiszo­rított kellemetlen képzetekkel, s a le nem reagált affek­­tusokkal igyekszik egységesen magyarázni, s gyógyításuk egyetlen helyes módszereként a psyohoanalyzist állitja oda. Ransohburg ezt téves általánosításnak Ítéli. A hip­nózis, és a vele rokon tudat jelenségek oimü fejezetben a hipnózis tanán kivül tárgyalja a somnambulizmust, mely­nek csodái mind természetes, a normális élet keretében is előforduló jelenségekre vezethetők vissza, úgyszintén a "távollátás", vagy "olairvoyanoe" és a "telepátia" jelen­ségeit, valamint a "gondolatolvasást", mindezeknek rész­ben természetes magyarázatát adva, részben utalva a téve­désekre, melyeknél a legtudományosabb néző is a gyakorlott "bűvész" részéről áldozatul eshetik, de oonoedálva, hogy igenis lehetnek az elmének még távolról sem eléggé tanul­mányozott állapotai, melyekben összes energiáját egyetlen irányban összpontosítva, a megszokottnál aránytalanul nagyobb hatásokra képes. A természetfeletti magyarázatot viszont mindenütt kizárja. A jellem abnormitásai című fejezetben a terheltek, elfajultak, psyohopathiások, főleg az abnor­mis hazudozók és szédelgők tipusaiVal, az állhatatlanok, a született bűntettesek tanával, a moral insaniával, s végül a lángelme és az abnormitás közötti viszony kérlé­*

Next

/
Thumbnails
Contents