A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1917-1918 (HU-SEKL 1.a 43.)

1917. december 11., 4. rendes

-16-o

tán belül nagyon óvatos tárgyalásban a /ijfenntartó ösztön abnormitásait, az akarat és a cselekvés rendellenességeit.

A tudat rendellenes állapotai oimü fejezetben kiindulva a figyelem zavaraiból foglalkozik a szűkült öntudattal, a szórakozottsággal, a hisztériás stigmák természetével, s jelentőségével /: bőszorkánypőrök:/, a tudathasadással, s végül röviden a divatos Freud-fále tannal, mely a lélek összes kóros jelenségeit a nem tudatos, kiszorított kellemetlen képzetekkel, s a le nem reagált affektusokkal igyekszik egységesen magyarázni, s gyógyításuk egyetlen helyes módszereként a psyohoanalyzist állitja oda. Ransohburg ezt téves általánosításnak Ítéli. A hipnózis, és a vele rokon tudat jelenségek oimü fejezetben a hipnózis tanán kivül tárgyalja a somnambulizmust, melynek csodái mind természetes, a normális élet keretében is előforduló jelenségekre vezethetők vissza, úgyszintén a "távollátás", vagy "olairvoyanoe" és a "telepátia" jelenségeit, valamint a "gondolatolvasást", mindezeknek részben természetes magyarázatát adva, részben utalva a tévedésekre, melyeknél a legtudományosabb néző is a gyakorlott "bűvész" részéről áldozatul eshetik, de oonoedálva, hogy igenis lehetnek az elmének még távolról sem eléggé tanulmányozott állapotai, melyekben összes energiáját egyetlen irányban összpontosítva, a megszokottnál aránytalanul nagyobb hatásokra képes. A természetfeletti magyarázatot viszont mindenütt kizárja. A jellem abnormitásai című fejezetben a terheltek, elfajultak, psyohopathiások, főleg az abnormis hazudozók és szédelgők tipusaiVal, az állhatatlanok, a született bűntettesek tanával, a moral insaniával, s végül a lángelme és az abnormitás közötti viszony kérlé*