A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1917-1918 (HU-SEKL 1.a 43.)

1917. december 11., 4. rendes

paedagogiai psychologiai laboratóriumban, elmebetegeken az egyetemi elmekórtani klinikán vágzett. Az emlékezetvizsgálatokat úgy az egyes kórképek pathologiáJának, mint az egyes esetben a bántalom természetének s előrehaladottsági fokának meghatározására kiválóan alkalmas, gyorsan tájékoztató eljárásnak tartja, A kórképek tárgyalását gazdag és beható kasuistika kiséri.

11./ Die Desesohwäohe /+Legasthenie:/ und Reohenschwäohe /lArithmasthenie:/ der Schulkinder, im Lichte des Experimentes. Berlin, 1916. A "Zwanglose Abhandlungen aus den Grenzgebieten der Paedagogik und Medizin. T.-ik füzete.

Szerző az olvasási képtelenség, az iskolás gyermekek alexiája mellett, mely ritka kórkép, körülhatárolja az idegrendszer azon hiányos fejlettségű állapotát, melynél fogva az iskolára érett korú gyermekek elég tekintélyes hányada képtelen az első oktatási év folyamán a szók olvasásét elsajátítani, sőt az olvasás készsége körül még a 9-10 éves korban is kimutatható gyengeséget árdl el.

Ezt az állapotot nevezi olvasási gyengeségnek /ilegasthenia:/ s több szár elemi és kisegítő iskolai gyermek vizsgálata alapján bizonyos psychologiai, orvosi, iskolaorvosi, paedagogiai. s gyógypaedagogiai szempontból fontos tételeket" állapit meg.

Ugyanígy több száz normális,és gyengetehetségű gyermek vizsgálata alapján megállapítja az alkati ideggyengeségen alapuló számolási gyengeséget /:arithmasthenia.:/

Behatóan tanulmányozza a normális gyengék legastheniáját, s arithmastheniáJát, s sikerül felállítania