A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1917-1918 (HU-SEKL 1.a 43.)
1917. november 20., 2. rendkívüli
a flexura sigmoidea a kis medencében fekszik,a középvonaltól rendeser. ba3 felé,de látható teljes koz^píekvés és jobb oldali fekvés is. az újszülött vastagbele 15ü~koo kcm folyadékkal már teljesen kitölthető. a csecsemő colonjának capacitása 250-3CG kcm.. az idősebbeké 400-sco kcm. folyadék. A gyonorléghóiysg szerepe az újszülöttek és csecsemők hányásásában. /orvosi Hetilap 1917, 39, sz. ./, a gyernekkori hányásról értekezik e cikkében e úgy találja megfigyelései alap jár,,hogy a csecsemő csak akkor hányba a cardia nem engedi megrogy a szopással együtt lenyelt levegő a gyomorból eltávozzék, a szopá« után fektetett csecsemőn helyzetésénél fogva a vízszintesen elterülő tej elzárja a kardiát,s ezért azt ajárdja Péteri dr.,hogy az ilyen hányó csecsemőt a szopás után egy ideig függőleges helyzetben tartsák.iszlel étét Höntgén átvilágítással le ellenőrizte 8 gyakorlati tapasztalatok szelént gyakran sikerült e módszerével a hányást megelőznie.amikor a levegő felböfögés alakjából távozott. Amint ezen ismertetésből kitűnik, Péteri dr.dolgozataiból három tisztán kazuxsztika s minden érdességük mellett sem számíthatnak a komoly tudományos munkásságot megillető elismerésre. A megmaradó négy dolgozat közül az egyik a konyhasónak hatását ismerteti a csecsemő szervezetére. Ebben bőven és jól ismerteti a kérdés nagy irodai iát .aztáiv rát^r néhány kísérletének leírás éra, árnyéi y ékből az az eredmény tűnik ki.hogy na csecsemőnek napi 100-150 kcm fiziológiai konyhasóoldatot adott,a gyermekek az élet első napjainak szabályszerű testsúlycsökkenése elmaradt. Ez az eredmény teljesen őszhangban van azzal a már a szerző előtt kimutatott tétellel, hogy a rendes súly veszt-es éget a vízvesztés okozza, mert a csecsemő életének első napjain nem vesz fel elégséges vizet:és elit és John azzal az adatával .hogy a sulyveszteeég fiziológiai • nr/haséoldattel pótolható, a dolgozat tehát meyeősiti az irodalmi
