A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1916-1917 (HU-SEKL 1.a 42.)
1917. május 8., 9. rendes
-553 — 4S... roi <U O „ mutatott ki, de valószínű,hogy nem ez, hanei a neurozisos idegrendszer érzékenysége a halál oka. Sajnos, nem lenet előre megtudni,melyik beteg kezelése veszedelmes. Ez a kimenet azonban olyan ritka, hogy nem akadályozhatja a különben oly sikeres kezelés alkalmazását. A kérdésekre tehát a következő választ adhatjuk : l/. Gonda dr.ur eljárása helyes, bár azonos a legtöbb idegorvos kezeléséivel; ebben nem a villamos árara a fontos, hanem az ezáltal előhívott suggestio. 2/. helyesnek látjuk az ilyen betegnek megfelelő vezetésben levő kórházi osztályokba való beküldését. Végül csak azt jegyzem meg.hogy a neurózisban szenvedő tisztek kezelése általános tapasztalat szerint sokkal nehezebb. Ezek számára megfelelő intézetekről kellene gondoskodni. Jelenti, hory hajlandó javaslatát német nyelvre leforiittatni és a német szöveget a magyarral együtt beküldeni . A kar a javaslathoz' egyhangúan hozzájárul. XIV. Balassa János és Teréz alapítvány tervezete. 59. Tauf fér Vilmos ny.r. tanár mint az alapítványi bizottság elnöke jelenti,' hogy a Balassa János és Teréz alapítvány ügye oly bonyolódott,hogy az még nem érett meg annyira,hogy a kar elé lehett * ne hozni. t -> Tudomásul szolgál.
