A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1916-1917 (HU-SEKL 1.a 42.)

1917. március 20., 7. rendes

A műtét indicatióját az idegvizs­gálat alapján állítja tel; azon eseteket a melyekben a vizsgálat az idegvezetés tökéletes megszakítását határozottan, vagy valószinüséggel megáilapitotta,­­-feltétlenül operálandónak tartja. A nem teljes bénulásoknál a várakozás álláspontjára helyezkedik ; ha legfel­jebb hat hét alatt javulás nem áll be, vagy rosszabbodás műtátkozik,szintén Operál. Az egyes idegek sérülésének gya­koriságát és a sérülés tüneteit tárgyal­ván, mint feltűnő jelenséget azon meg­figyelését említi .hogy 3u adieu*. r sérülés Közül 13 esetben az idegvizsgá­­lat csupán csaK a peroneus bénulását mutatta Ki. a dolgozat főrészét a sérülések műtéti kezelésének tárgyalása képezi;, -részletesen ismerteti ós..Kritice tár­gyalja mindazokat a műtéti módokat,a melyeK a oénulás megszüntetésénél al­kalmazásba jönneK. a teljes resectio után az íaegcsonkOK egyesitesénel rész­letesen ismerteti azon tecnniKát.a melyet 27 esetben alkalmazott, a cson- KOK direct egyesítését minden más plas­ticus egyesítési mód föló nelyezi és ezen utóbbiakat csak olyan esetben al- Kalmazza, a midőn a direct egyesítés a végtag célszerű elhelyezése mellett sem eszközölnető. a plasticus egyesité­­seK mindegyiKét tóDb esetben megpróbál­ta, de semmi eredményt nem látott egyiK eljárás után sem.

Next

/
Thumbnails
Contents