A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1916-1917 (HU-SEKL 1.a 42.)
1917. március 20., 7. rendes
catiót.pontos körvonalozásával-a resectiót, a gastroenterostomiát, a pylorus kirekesztését és a jejunostomiát. A gastroenterostomia tárgyalásainál az egyes methodusokát birálják közvetlen és távoli eredményeiket illetőleg. A gastro énterostomia gyógyító hatásának magyarázatainál.valamint a pepticus jejunalis fekélyek kifejlődésének tárgyalásánál részletesen ismertetik azon állatkísérleteket,a melyeket Borszéky ezen irányban végzett.- Ezen kísérletek azt bizonyítják.hogy a gaetroentercs tomia gyógyitó hatása a sósav állandó közömbösítésében keresendő és nem a fekély nyugalomba helyezésében ; kitűnt ugyanis, hogy bármilyen tág nyílással, a gyomortartalom legnagyobb része a pyloruson keresztül hagyja el a gyomrot. Ugyancsak Borszéky állatkisérletei a- 1apján a gastroénterőstomia hatásának fokozására pyloricus eliielyeződésü fekélyek esetében a pylorus kirekesztést ajánlják elvégezni. A dolgozat végén az operált eseteket a végzett műtétek és a fekély helye szerint statistical táblázatban fog lalták az eredmények demonstrálására. Végső conclusiója az alapos munkának tf az, hogy a fekély miatt operált betegeket nem tekinthetjük véglegesen gyógyult aknak,hanem a műtét után is rendszeres belső kezelést kell náluk alkalmazni, mert ez wéd meg legjobban a fekély kiujulása és esetleg pepticus jejunalis fekély képződése ellen.
