A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1916-1917 (HU-SEKL 1.a 42.)

1917. január 23., 5. rendes

1899-től 1914-ig, tehát 15 éven‘ke­resztül azután a II. sz. sebészeti klinikán volt alkalmazva mint mütő­­növendék ,mint tanársegéd,majd éveken át mind adjunctus. Utóbbi minőségé­ben éveken át helyettesitette az ak­kor már betegeskedő,azóta elhunyt Réczey professort, akinek halála után ' a Tanári testület megbizásából egy esztendeig a II.sz. sebészeti klini­ka önálló vezetője is volt. A sebé­szeti műtéttanból 1908-ban habilitál­ta a Tanáritestület,majd 1913. el ej én, most négy esztendeje,a rendkívüli ta­nári ciramel tüntette ki. Oly pályafu­tás, mely kétségtel énül igazolja,hogy Borszéky Károly dr. munkájával a Ta­náritestület elismerését megszerezte s hogy a Tanáritestület elismerése alapján őt tényleg ki is tüntette, A régi II.sz. sebészeti klinika ketté­osztása után Borszéky Károly dr.mint a polyklinikai egyesület főorvosa hagy­ta ott a klinikát,hogy azután 1915.ja­nuár 1-én a székesfővárosnál vállaljon kórházi sebész főorvosi teendőket. A mozgósitáskor a Tavaszmező utcai ha­dikórház parancsnokává, majd mint II. o. honvéd főtörzsorvost 1915.novembe­rétől kezdve a m. kir. Rokkantügyi Hi­vatal Munkácsy utczai utókezelő inté­zetének igazgató főorvosává nevezték ki. Mint rendkivüli tanár négy eszten­dő alatt 11 újabb dolgozattal bizo­nyította be, hogy munkakedve.mellyel a rendkívüli tanári czimet kiérdemel­te, azóta sem csökkent. Oly tények,

Next

/
Thumbnails
Contents