A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1916-1917 (HU-SEKL 1.a 42.)

1916. december 12., 4. rendes

3.-Z32 261 *' mint alig egy másik halandót,elvisél­té, vigaszt és feledést megint csak az uralkodás súlyos,gond - és felelősség­­teljes munkájában keresve. Bennünk egye­temi emberekben a szomorúságot még ne­veli a .hála,melyet mindegyikünk érez­het,ha intézetébe lép.mert hiszen nin­csen klinika,nincsen intézet.nincsen egyetemi épület,mely nem az ő megérté­sének,hozzá járul ásónak .legmagasabb .elha­tározásának köszöni létét és nem mű­ködik egyetemünkön egy tanár,egy alkal­­mázott is, kit nem az ő elhatározása állitott volna helyére. Tisztelettel kérem a Tek.tanár­testül etet ,hogy gyászának és mély szo­morúságának a jegyzőkönyvében is adjon kifejezést és gyászának jeléül 3 perca­re függessze fel az ülést, azután foly­tassuk a munkát mely az elhunyt jó ki­rályunk éltető eleme volt. A kar a dékán kéréséhez egyhangúan hozzájárul. Napirend előtt. Magántanári colloquiumok. 3. Dr. Grósz Gyula " A gyermekgyó­­gyászatból" cimü tárgykörből kért ma­** . \ gántanári képesítést. A dékán felszó­lítására Tauffér Vilmos ny.r.tanár mint egyik kérdező kéri a folyamodót szíves­kednék H Az újszülöttek soor betegsé­géről és az intézeti endemiákról rt ér­. tekezni. A dékán kérésére Bókay János ny.r. tanár mint másik kérdező M A Sachs Ta£­­féle idiotia amaurotica tanUiáris" cimen

Next

/
Thumbnails
Contents