A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1916-1917 (HU-SEKL 1.a 42.)
1916. november 21., 2. rendkívüli
! dozik, a bélsár 24 órai N-mermyisége pedig 0.079-0.185 gr. között, A N- quotiens ezen estitekben 1.23- 2.23 között ingadozik. A dyspepsias csecsemőknél a vizelet 24 órai N-mennyisége 0.148-0.309 gr. között ingadozik; ezen esetek N-quotiense pedig 0.78-1.19 között váltakozik, a N-íaeRhpiáFozásokból azt az eredményt vonhatja le; inig a rendes emésztés mellett a bélsár H-tartalma kisebb, mint a csekély dyspepsiában szenvedő csecsemőé, addig a rendes emésztés mellett a N-quotiens nagyobb, mint a dyspepsiáe csecsemő N-quotiense. Teljes N-anyagcsere vizsgálat. Egy teljesen egészséges, jél fejlődő, sterilizált tejjel táplált csecsemőnél N-BByagcsere vizsgálatot végzett. Az anyagcsere vizsgálat mindig $4 őrára terjed; ez 4 izben jél sikerült. A tej N- tartalmát több izben határozta meg és annak középértékét vette és pedig 100 kbem. tejre 170.8 mgr. N-t, csak egy izben használt Gartner-féle tejet, a melynek N-tartalraa 200 mg.-t tett ki. az anyagcsere- vizsgálatok eredményeit táblban összeállította. A N-kihasználás a következő volt : az I.észlelés alkalmával 83.17 Vő, a Il-nál 90.76 *, a III-nál 86.5 % és a IV-ik nél 90.51 %-nyi, a mi átlagban 87,73 />-ot tesz ki. a csecsemő a 26 napi észlelés alatt jől fejlődött, a nyújtott tejet tehát jól használta ki. Ezután szerző a z irodalomban eddig közölt adutokat a saját adataival összehasonlítja és azon végeredményre jut,hogy csecsemőinél a fehérje-kihasználás teljesen kielégítő. Két tanulmány mutatja folyamodónak azon törekvését,hogy klinikai tanulmányai mellett luboratoriumi munkálatokkal is igyekszik bizonyos kérdések megoldására, mindkét dolgozata tényleg nyújtott ie adatokat azon kérdések tisztázásához.melyek folyamodót laboratáriuraí ténykedésénél foglalkoztatták. 7.
