A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1916-1917 (HU-SEKL 1.a 42.)

1916. november 14., 3. rendes

125

Németország s hasonlókép Svajcz

£5.

is,nem ismeri az egyetemi tanároknak nyugalomba helyezését. A tanárt csak fegyelmi utón lehet állásából elmozdítani; egyébként korára való tekintet nélkülmegtartja tanszékét mindaddig,amig arról önként le nem mond. Ennek az az előnye,hogy az egyetemekneköok oly kiválósága, aki 70 éves korában még szellemi erejének és produktivitásának teljességében van, nem kényszerül időnek előtte elhagyni működése körét s elvonni csorbithatlan erejét és munkakedvét az

egyetemi tanítástól,

Ausztriában ellenkezőleg kivétel nélkül minden 70-dik évét betöltött egyetemi tanár nyugalomba kényszerül vonulni,illetőieg még egy évig megmaradhat állásában, ha a tanártestület őt erre az "Ehremjahr"-ra felterjeszti, ami tudtunkkkal minden esetben meg is történik,tovább azonban nem tarthatja

meg tanszékét s e tekintetben kivételt • •

nem ismernek. * • z • rt

Nálunk az utóbbi években olyan * ,

gyakorlatot láttunk megvalósítva,mely látszólag egyefciti a két rendszer előnyeit.- Az 1912. LXV.t.cz. 11. fejezetének 31.§-a megszabj a,hogy a tudományegyetemi ny.r.tanár 70 éves korában nyugalomba helyezendő,de a 35. §. 3. bekezdése az egyetemi tanárra nézve is megengedi a további tényleges szolgálatban való meghagyást ministertanácsl ^‘ - * v ••

határozat alapján,- S valóban a koruk »

szerint nyugalmazásuk előtt álló tanárok