A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1915-1916 (HU-SEKL 1.a 41.)

1916. június 16., 10. rendes

.17. O körünkbe. Ministerelnökünk éles figyel­me már a múlt esztendő elején nagy ak­ciót inditott abban az irányban,hogy ezeket a rokkantakat megmentse a nem­zeti munka számára és munkatársa, Klebelsberg gróf államtitkár segélyé­vel megtestesítette erre vonatkozó eszméit,a melyek a m. kir. Rokkant­ügyi Hivatal intézeteiben nyernek kifejezést, a. melyekben jelenleg 13.000 rokkant nyer gyógykezelést. Azonban a rokkantak egész nagy tö­megének ez egy kicsiny része. A háború még tart, a rokkantak száma napról­­napra nő, fogságban levő honfiaink között is sok a rokkant,a ki még nem jött haza. Mindezek között egy nagy száma van azoknak, a kiknek gyógykeze­lése a háború befejezte után még évekig fog tartani és kiknek sérüléseikből folyó utóbetegségeik kezelésére sok esztendeig tudományosan képzett test­­egyenészekre lesz szükségük. . . Ennyi sok kiképzett szakember­­rélmi nem rendelkezünk,ezek hiányában pedig rokkantjaink nagy száma véglege­sen munkaképtelen marad és -a nemzet a­­lamizsnájára lesz utalva. Hogy ettől a nagy nemzetgazdasá­gi csapástól, ennyi munkaerő elveszté­sétől ,a koldusok légióitól megmenekül­jünk,annak egyedüli módja,hogy már most gondoskodjunk ról$,hogy mindezen rok­kantak, a kik majd az országban elszé- 1ednek.mindenfelé részesülhessenek szakszerű tanácsban és segítségben.

Next

/
Thumbnails
Contents