A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1915-1916 (HU-SEKL 1.a 41.)

1916. április 12., 8. rendes

24.-5B5 598 A rectori hivatal kutatásai szerint a beiktatási dijakra vonatkozó legíé­­gibb adat a.z 185C évi november 8-án kelt ideiglenes tan- és fegyelmi rend­tartásban foglaltatik,amely szerint e­­zen dijból /:2 forint/ fizetendő a hall­gatóknak kézbesített akadémiai törvé­nyek kiadási költsége; a maradékra néz­ve ugyanott ki van mondva,hogy annak ho­­vaforditása iránt később fog intézkedés történni. Az egyetsmi tanács ezen di­jakból némely dologi /quaesturai/ ki­adásokat fedezett, a maradékot pedig 1850-1860-ig az országos pénzügyi'gaz­­gatóságnak szolgáltatta be,majd a követ­kező években érte földteherménteeitési kötvényeket vásárolt. Ugyanebből az a­­lapból fizették ki az ötvenes években Virozsil rectornak azt az évi 500 frt.­­nyi remuneraciót is,a melyet 0-felsége számára engedélyezett. A Senatus 1851-ben az iránt tett előtérjesztést,hogy ez a jövedelem a rector és dékánok között arányosan fel­osztassák; 1862-ben pedig azt javasol­ta,hogy ezen alap kamatjövedelme a 4 kar között osztassék meg, a karok pedig, évenként meghatározandó és a Senatusnak bejelentendő egyetemi közcélokra fordít­hassák az őket megillető részt. 1862-ben a helytartó tanács az addig befolyt összeget egyetemi alapítványnak minősítette kimondva, hogy kamatjöve­delme az ezután befolyó - de nem tőké­sítendő- dijakkal fsyütt ketté osztandó;

Next

/
Thumbnails
Contents