A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1915-1916 (HU-SEKL 1.a 41.)
1916. április 4., 4. rendkívüli
13 esetben két óraként úgy fogta fel .hogy négy egymásután következő félórában kiürülő vizeletet vette vizsgálat alá.mig 29 esetben a vesék elkülönített vizeletét fél-másfél Órán át fogta föl .anélkül, hogy az egymásra következő időszakokat figyelembe vette volna,Külön* k"lt'ryyalja a vizeletet fajsulyának és mennyiségének és a kettő e / át. .ol való viszonyának viselkedését normális és egy-vagy két oldali beteg vesék esetében,Tabellarie Összeállításából a következő conclusióra jut. Különböző egyének teljesen ép veséi egyenlő időszakok alatt különböző mennyiségű és fajéulyu vizeletet választanak el. Ugyanazon egyén ép veséje az egymás után következő egyenlő időszakok alatt többnyire különböző menyiségü és faj sulim vizeletet űrit. A me mennyiség és fajsuly viszonyában törvényszerűséget megállapitanl nem lehet. A kettő hol egyenes,hol fordított arányban áll egymással.Kóros vesék ugyancsak különböző mennyiségű és fajsuli/u vizeletet választanak el az egymásra következő egyenlő időszulíok alatt.de egy és ugyanazon egyénnél a íajsuly gyakran állandóságot vary csekély eltéréseket mutat. Normalis egyénnek Két veséje utazón id* alatt külőnhöiő mennyiségű és fajsúlyú vizeletet választ el. a különség annál csekélyebb.minél tovább tart a megfigyelési idő. Albarran azon tételét .hogy a különbözet akkor Kifejezettebb,na a kiválasztott vizelet mennyisége kevesebb mint 20 cm.3y saját vizsgálatai nem erősítik mQ A vizelet mennyisége és faj súlya fordított viszonyban áll egymással, vagyis rendszerint az a vese,amelyik több vizeletet választ el,alaee csonyabb fajsúlyú,amelyik kevesebbet.magasabb fajsúlyú vizeletet secernal. Két oldali vese megbetegedésnél.különösen nephritisnél,a fajsuly és mennyiség ezen viszonya a fajsuly állandósága folytán kevésbé kifejezett. Egy oldali vese megbetegedés :éi a kóros vese többnyire kisebb mennyiségű és alacsonyabb fajsúlyú vizeletet választ el mint az ép. Előfordul azonban.hogy a beteg vese vizeletének mennyisége nagyobb az épénél,de ilyenkor a fajsuly különbség a beteg vese rovására feltűnően nagy lesz. Ka a vese parenchyma nincs súlyosabba:, bántalmazva,a beteg vese többnyire kisebb mennyiségű és alacsonyabb fajsúlyú vizeletei v'laszt el; ilyenkor azonban a mennyiségi és faj-