A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1915-1916 (HU-SEKL 1.a 41.)

1915. szeptember 21., 1. rendes

egyes beteg kíván lelkészt,az illető megbízottat fogjuk erre felkérni,sőt a klinika közelében volt katonai is­tentiszteletekre, az erre alkalmas ka-< tonákat átengedtem,- de hogy klinikám­ra rendes látogatóként,vagy a beteg ré­széről spontán nyilvánított külön kíván­ság nélkül az egyes vallás felekezetik szabad bejárással bírjanak ,afct orvosi szempontból meg nem engedhetem, klini­kámon sok súlyos beteg van,e mellett igen sok neurózis. Mindezen esetekben a psychiKai kezelés a legfontosabb elő­mozdító ja, sokszor egyedüli gyógyítója a betegségnek. A katonai hatóság az egész országból épen a .legsúlyosabb neurózi­sokat ide küldi s az a nagy százalék, amelyben ezek a klinikán rövid idő a­­latt meggyógyulnak, a személyes,megfe­lelő bánásmódnak, ill.psychikai kezelés­nek az eredménye,.Régebb időből való ta- , pasztalataim, valamint elég sok olyan intézetből átvett betegeink,ahol az il-, lető betegek nem megfelelő psychiKai ke­zelésben részesültek kényszerítenek arra, hogy e tekintetben senkinek beleszólást ne engedjek meg, Kérem Nagyméltóságodat, hogy ezt az álláspontodat tudomásul venni szívesked­jék,mert itt valóban az orvosi gyógyítás egyik legfontosabb faktoráról van szó, amely lehetetlenné volna téve, mihelyt klinikámon valamennyi vallás felekezetnek ide bejáró s itt lelki gyakorlást intéző lelkésze intencióimnak nem megfelelő han­gulatot teremtene.

Next

/
Thumbnails
Contents