A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1915-1916 (HU-SEKL 1.a 41.)
1916. március 14., 7. rendes
47 447 iránt a tényleges szolgálat tartama alatt s mielőtt a nyugalomba helyezés ideje valóban bekövetkeznék,előre biztosítás senkinek se adassak,illetői eg felsőbb helyen erre. czéizö javaslat ne • tétessék. Tanártestületünk több-tanára tudva,hogy az uj nyúgdijtörvény a nyugdij igény eleve való megállapítását nem csak megengedi, hanem egyenesen mggkivánja, kegyelmi utón való kivételes beszámi- , tásáért folyamodott. A vall. és közokt. minister ur azonban concrét esetből kifolyóan értesítette a tanácsot,hogy az említett ministertanácsi határozat az uj nyugdíjtörvény- hatályba lépte után is fennáll. Ez alapon ö Felsége még olyan concrét esetben is a Ministertanácsi határozat értelmében rendelkezett, a midőn a folyamodványt kézjegygyei ellátni rnéltóztatott. Több folyamodó kérését ezután a Min. érdemleges tárgyalás nélkül utasította vissza. A bizottság azon véleményben van,hogy az ekkép kialakult helyzet a régibb tanárokra méltánytalan, az egyetemre és azországra nézve pedig hátrányos, Ha a tanár nem tudja mennyi nyugdíjra, tarthat számot,még akkor is szolgál, a mikor nincs már többé szellemi ereiének teljes birtokában. Ez az oktatás hátrányára lehet.De ha a bizonytalanság hátrányos s igy elkerülendő voltát az újonnan kinevezendő tanárokra a Minister is elismeri.ugyanez áll még fokozottabb mértékben a régi tanárokra. t Mindezek alapján a bizottság tisztelettel javasolja, hogy a tanártestület
