A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1915-1916 (HU-SEKL 1.a 41.)
1915. november 23., 2. rendkívüli
6. ZG3 ih dO calis műtétbe non egyezett 23-5.-'7^^.núcplnra£tyT3thíétel?,‘'V^ r » * _ « . ♦ 30rOJi-.7-4 %. Az. operaailitás á1£ae;06aji~ 47.4 %-ot tett ki^ieii-berf^ez^ \ % A r « f -> f Af _ n f • k „ -.•»ff.A «•»• ?» i* •# n l'rt f f. 4ft ' , f ’\f a szám 57.7 %-ra emelkedett. Külön fejedben tárgyalja a vaginalis--«,! totalexstlrpatiókatmelyeknek 96 esetével fpglalkozik. Leír 13 Schau áS X-'iTíí^ . I \ ;jv/ .. ;; : ^D^SS , •űí‘1 ££*• M *LU& ta kiterjedtebb műtéti módszere szerint operált esetet. Analysálja az egyes műtéteket, figyelembe veszi a melléksértéseket /Hólyagfal, ureteV7, tárgyalja a morbiditást és a moilaiiiást. A primär halálozás á 96 operált közül 4 -4.16% volt. Véglegesen gyógyult 37.7 %. Az absolut gyógyulás 5 éven túl levő esetekből kitesz Winter szerint 14. 8 %-ot. Részletesebben foglalkozik az abdominalis totalexstirpatiók. i. ' ■ 'V* - . ~ \ :0*» TrXi*.i£mTCT kai. 84 eset közül 75-ször Wertheim szarint végeztek méhkiirtást és • • ra « • 0 <í*N f/j v> a ^ tr r ')'■ rí'j r f c* «v* •■’'f* v • 'Tr * 1/ í A *ví - \j * f* i íy 9-szer a Zweifel ajánlotta atidomino-vaginalis methodus szerint. Is• ti ♦ ■ . r r\)t : >f% v - >•*■-& - , 1--J N -,4, , í; \ • S merteti a különböző komplikátiókat,a hólyag és ureter sérüléseket / 6 eset - 7 %/ és végbél sérüléseket./ 2 eset /. Műtétek kapcsán 20 esetben /0&.Megetteea* 24 % tapasztalta a parametriumok rá■ kos beszüremkedését. Foglalkozik az u.n.mirigykereséssel. A 84 műtét kapcsán 36 esetben távolítottak el magnagyoboddot mirigy eket JSa-eic—. közül 18-nak micráscopi vizsgálatáról van fejjegyzés. 10-ben carcinomás mefcastasist találtai. Foglalkozik az abdominalis műtétnek suft jf i 2 T~ {*? f" n •” \ A ríí \ A *. j v . • r T ' r f , 1 Oí, 11 i f. H S CJ VJ“-' á*’ O t t AÍ" f f fV lyos complicatlójával, a vérzéssel .melynek okát az aránylag gyakran található arterio-sclerosisból magyarázza ; nagy vérzések ellen a hypogastrica lekötését tartja szükségesnek. Tárgyalja az infectio - • ■ . veszedelmét, valamint a műtét utáni hólyagzavarokat és a gyógyulást késleltető has fali qbscessus keletkezésének kérdését. A primär halálozás műtét következtében 16 -19 % volt. Az utolsó évben csak 14.3 %. • - • . • Ezekből peritonitis csak 5 esetben szerepelt, mint halálok. A végleges gyógyulás abdominalis exstirpatlóval 57.8 %-ot tesz ki. Az absolut gyógyulás 22. 7 %. összefoglalásképen arra a conclusióra jut,hogy az operabllitás százalékát az abdominalis műtét a kétszeresére emel te.úgyszintén lényegesen emelkedett a végleges gyógyulási arányszám is /37. 7 %- 57.8 %/; e nyereséggel szemben áll azonban a jóval magasabb primär halálozás / 4.4 %- 20 . 8 %/. Mindkét műtét együttvéve szerzá számításai szerint a méhrákban szenvedő összes asszonyok közül iOÖ-ra 26.16' %got tudott meggyógyítani, a többi 74. % pedig
