A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1915-1916 (HU-SEKL 1.a 41.)
1915. november 23., 2. rendkívüli
185 5 orrvérzéssel, az orrnyákhártya vérbősége és végül fájdalmak az arczcsontok területén, könnycsurgással, fülzugással. A kezelés további folyamán egyes esetekben csakhamar, más esetekben későbben a fcetor fokozatos csökkenését, majd megszűnését constatálta, továbbá, hogy a pörkök lazábbá válnak, a váladék beszáradása csekélyebb, higabbá és végül a rendes orrváladékboz hasonlóvá lesz és a subjectiv tünetek kedvező változást mutatnak. Több esetben a respiratiós mechanikai anosmia és hyposmia is javult. A specifikus kezelés eseteinek 60%-ban sikeresnek mutatkozott, a mennyiben a fcetor és pörkösödés megszűnt és a többi tünet is kedvezően befolyásoltatott, 30 %-ban javulás állt be és 10«/o a specifikus therapiával szemben refractaer módon viselkedett. Vizsgálatainak eredményét a következő három pontban foglalja össze: 1. A Perez-féle coccobacillus fcetidusnak kórokiam szerepet kell tulajdonítani a genuin ozaena létrejöttében, 2. valószínűnek kell tartani, hogy a fertőzés közvetlen érintés útján terjed és 3. a specifikus therapiával a Perez-féle coccobacillus színtenyészetéből készült vaccinával való vaccinatiós orvoslással jelentékeny siker érhető el. 13. Az orr-, garat- éá gégebajok kór- éá gyógytana. Tankönyv, írták: dr. Ónodi Adolf és dr. Safranek János. Az orrüreg és melléküregek bántalmainak kór- és gyógytanát dr. Ónodi Adolf írta meg, a könyv második részét, a garat betegségeit folyamodó írta meg és mellékelte 67 lekopogtatott nagy ívlapon, harmadik részének a gége és légcső bántalmainak megírását hadbavonulása gátolta meg. A mellékelt második részt, a garat bántalmait nagy szaktudással, alapos irodalmi ismeretekkel, szabatos leírással és jeles kritikával írta meg, melylyel az orvosnövendékeknek és a gyakorló orvosoknak egyaránt egy komolyan értékes, gyakorlatilag felelte tanulságos és hasznos munkát nyújtott. Semmi kétség, hogy hasonló lesz a megírandó harmadik rész is, a gége és légcső bajairól a harczlérről való szerencsés visszatérte után. ♦ Tekintetes Tanártestület! Safranek János tizenkét esztendőt töltött el egyetemi szolgálatban, miből öt év esik a sebészeti klinikára és öt év az orr- és gégegyógyászati klinikára. Vázolt irodalmi munkásságából a jelesen képzett szakembert ismerjük meg, ki az orr- és gégegyógyászat minden fejezetét általános orvosi képzettsége mellett, kiváló műtői ügyességével és alapos sebészi iskolázottságával uralja. Munkálatait a komolyság és alaposság jellemzik. Az elsők között volt, a kik az Ehrlieb—Hata-féle eljárást a felső légutak syphilises bajaiban alkalmazták, valamint felfüggesztett fej mellett Killian szerint gégeműtéteket végeztek. Casuistikus közleményei becsesek és az orrüreg és melléküregek rosszindulatú daganatai eredményes gyökeres műtétéinek eseteivel ebbeli készségének is bizonyságát adja. A felső légutak leukaemiás elváltozásairól való nagyobb anyagra vonatkozó tanulmányaival ezen klinikailag kevéssé tárgyalt kérdéshez értékes adalékot nyújt. Habilitalionalis dolgozatai közül az inhalatiós therapiáról szólót a balneologiai egyesület díjával tüntette ki, az állatoknál és embernél végzett inhalatiós kísérleteivel és vizsgálataival, valamint a szakember gazdag tapasztalataival tárgyalja ezen gyakorlatilag annyira fontos kérdést, melynek minden részletét alaposan megvilágítja és úgy a szakembernek, mint a gyakorló orvosnak egy felette becses és hasznos tanulmányt nyújtott. A felső légutak lupusának kór- és gyógytanára vonatkozó tanulmányaival komoly és értékes munkásságot fejtett ki, észleletei nagy klinikai anyagot ölelnek fel, a vitás kérdések és az eddig alkalmazott gyógyeljárások kritikai megvilágítása mellett, a nyelven, mandolán és gégében észlelt ritka lupus eseteinek leírásával gyarapítja az idevonatkozó irodalmat. Legtöbb eredményt a gyökeres sebészi beavatkozásai és gégelupus eseteiben a felfüggesztett fejjel való műtétéi nyújtottak. Ritka nagy anyagot felölelő értékes tanulmánya a külföldi