A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1915-1916 (HU-SEKL 1.a 41.)

1915. november 23., 2. rendkívüli

2. Bier-féle fokozott vérbőség alkalmazásáról a felső légutak betegségeiben Orvosi Hetilap, 1906.

Ugyanez németül. Archiv, f. Laryngologia. Bd. 18.

3. Orrgarat- és gégebajok gyógyítása mesterséges vérbőséggel. Magyar Sebésztársaság munkálatai, 1907.

Százharminczhét eset képezte észleleteinek anyagát. Általában a pangásos vérbőséget alkalmazta eseteiben, de kísérletezett a szívás által előidézett vérbőséggel is. Ez utóbbira nézve azt tapasztalta, hogy csak tonsillitis phlegmonosa esetén bemetszés után vált be teljesen, egyébként csak segítő eljárás tonsillitisek egyes alakjaiban. Kiváló gyógyeredményeket észlelt a vérbőség alkalmazásával heveny orrmelléküreggenyedéseknél, náthánál, a garat heveny vizenyős gyulladásánál. Jó eredményt látott heveny orr-, garat- és gégehurutoknál. Kiváló eredményt észlelt az orrnyákhártya lupus és gümőkór postoperativ eseteiben. Gégetuberculosis eseteiben fájdalomcsillapító hatását, egyes könnyebb kezdeti esetekben pedig javulást észlelt. A vérbőség alkalmazását ellenjavaltnak vérbő strumánál és aorta aneurysmánál tekinti.

Észleleteit tartalmazó dolgozata az idevonatkozó első közlések között foglal helyet és mint láttuk 137 eseténél elég kedvező eredményt ért el, azonban maga az eljárás a gyakorlatban magának utat törni nem tudott.

4. Handgriff und Operations-Instrumentarium für bronchoskopisdie Zwecke. Verhandlungen süddeutscher Laryngologen, 1906.

Killian bronchoskopiai műszereit több kicsiny éles kanállal, fogóval és forgatható kacsvezetővel szaporította, melyek neki műtétéinél jó szolgálatokat tettek és azokat a német gégegyógyászok heidelbergi nagygyűlésén bemutatta és ajánlotta.

5. Homloköbölgenyedések gyökeres gyógyítása Killian és Killian—Hajek módszerével. Magyar Sebésztársaság munkálatai. 1907.

Három betegének bemutatása kapcsán vázolja Killian gyökeres műtéti eljárását és ennek egyik részletében Hajek által végzett módosítását. Az egyik beteget Killian ismert gyökeres eljárásával, a másik két beteget Hajek módosításával operálta teljes eredménynyel.

6. Myxoma lymphangiectaticum des Nasengerüstes von M. Hajek und L. Pólyák. Archiv für Laryngologie, Bd. 23.

Ezen dolgozatot Hajek bécsi egyetemi magántanárral együtt írták, vizsgálataik azon esetre vonatkoznak, melyet az első szám alatt referáltam el. Ezen eset necroskopiai vizsgálata az esetet igazi világításban állítja elénk, innen a két dolgozat annyira különböző czíme A megejtett kórboncztani és kórszövettani vizsgálat megállapította, hogy koponyaalapi myxoma lymphangiectaticum volt jelen, a melyhez szövődött általános gümőkór volt a halál oka. A koponyaalapi daganat az iköből alsó falából kiindulva, az ikcsont testének és a rostacsont tömkelegének beszűrődését okozta, mely a nyákhártya alatt az egész orrsövényre és a kemény szájpadra tovább terjedt. A daganat regionális vagy távolabbi áttéti góczokat nem képezett. A dolgozat felette érdekes és tanulságos és e mellett teljes elismerésünket érdemli meg az a nem mindennapi őszinteség, melylyel az első közlés téves kórisméjét beismerik és az a nyílt egyenesség, melylyel az első feltevéseket és már a bonczolat előtt támadt aggályokat tárgyalják. Sok tanulsággal és okulással járna, ha mások is ilyen módon cselekednének, mert elejét lehetne venni annak, hogy az irodalomban a valóságnak meg nem felelő adatok szerepeljenek és idézetek tárgyát képezzék.

7. Az orrüregbeli sebészet alapelveiről. Orvosi Hetilap. 1910.

Ugyanez németül. Verhandlungen des Vereines deutscher Laryngologen, 1910.

Azon elvi álláspontja mellett száll síkra tapasztalatai alapján, hogy intranasalis műtétek egyidejűleg mindkét orrfélen végeztessenek. Azon reményének ad kifejezést hogy javaslata folytán nem fognak többet operálni, mint a mennyi szigorúan javalva van, csupán azt kívánja elérni, hogyha a műtét javalva van, akkor ne több ülésben,