A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1914-1915 (HU-SEKL 1.a 40.)

1915. június 1., kari választó

néhány esetben látott több indexemelkedést, mint sülyedést, sőt a kitérés a positiv és a negativ phasisba is igen jelentéktelen volt. A többi eseteiben, melyekben az antiluetikumokat közepes és kisebb adagban adta, mindenütt többé-kevésbé kifejezett kitérést észlelt a positiv phasisba.

Végeredményben tehát az antiluetikumok igen nagy adagben a phagocytosisra gátló hatással vannak, mig közepes és kisebb adagban a phagocytosist kedvezően befolyásolják.

8. A ótaphylococcuá agglutinin jelnek éá opóoninjainak képződéáe helyéről a ázervezetben. (Orvosi Hetilap 1914.)

8a. Über den Entótehungáort der Agglntinine und Op äonine deá Staphylokokkuá im Organiámuá. (Virchows Archiv für pathologische Anatomie... 1914.)

Kísérleteiben a staphylococcus aureus agglutinatiós és opsoninos védőanyagainak képződési helyét kereste más és más oltási módszerek mellett.

A vizsgálati állatok egy részének a staphylococcus antigént subcutan, egy második csoportnál intraperitonealisan s egy harmadiknál intrapleuralisan vitte be a szervezetbe s azt tapasztalta, hogy azok a szövetféleségek, melyek elsősorban érintkeznek a staphylococcusos antigénnél s ezt megkötni tudják, az immunanyagok készítésekor is igen tevékeny munkát fejtenek ki.

A leucocyták immunanyag-tartalmát vizsgálva, azokban sohasem tudott kifejezett antitest-többletet feljegyezni.

A localis antitest képződésénél még a kötőszövet magatartását tette beható megfigyelés tárgyává, miután a stapyhlococcusos megbetegedések majdnem kizárólag a bőrre szorítkoznak.

Kísérleti állatainak egy részénél az egyik fület bizonyos ideig oly módon kötötte le, hogy a vér- és nedvkeringést megakasztolla. Ila ennek a fülnek a kötőszövetébe staphylococcusos antigént fecskendezett, akkor lehetőséget nyújtott az utóbbinak arra, hogy a kötőszövetével huzamosabb ideig contactusban legyen. Kísérleteinek eredményéből azt a meggyőződést szerezte, hogy a kötőszövet maga is tud staphylococcusos immunanyagokat termelni.

Nézete szerint ez a beoltás helyének megválasztásánál nagy fontossággal bír, mert tudván, hogy a bőr, illetve a kötőszövet, maga is tud staphylococcusos védőanyagokat termelni, a vaccinát a beteg terület közvetlen szomszédságába lehet vinni, ahol a helybeli védőanyagok képződésének a kiváltásával a kórokozókat közvetlenül lehet megtámadni.

9. A bőr hámjában végbemenő clázaruóodáá lefolyááa ázövet tani éá vegyi tekintetben ép éá kóroá viáxonyok között. (A liukovinszky-féle jutalomdíjjal kitüntetett pályamunka.) (Orvosi Hetilap 1914.)

i. sz. Habi lila tiós dolgozat.

E munka a normálisan és a kórosan elszarusodolt felhám több alakelemével foglalkozik különös tekintettel az elszarusodás lefolyására. A szerző az előszóban kiemeli, hogy miután Unna és iskolája az elszarusodási folyamattal kapcsolatban főleg a keratinnal foglalkozott s ezt a thémát nagyrészt kimerítette, ő főleg az elszarusodási folyamat egyéb termékeire helyezi a súlyt s így főleg a kerato-eledint, kerato-glykogént és az ú. n. kerato-zsirt teszi beható vizsgálat tárgyává. Az utóbbi termékek hislologiai és chémiai struktúrájának vizsgálata mellett azoknak kóros viszonyok közötti magatartásával is foglalkozik.

így újabb, az eddigiektől eltérő vizsgálati módszerek segélyével sikerült a szerzőnek kimutatnia, hogy az eleidin a stratum-basaléban nem található cseppek alakjában, mint a hogy ez a dermatohistologiában ismeretes, hanem a stratumbasaléban mint homogénen festődő, nem élesen határolt, helyenként megszakított, nyúlós anyag benyomását keltő képletek alakjában mutatkozik. Unna és iskolájá-