A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1914-1915 (HU-SEKL 1.a 40.)

1915. június 1., kari választó

503

Dr. NEUBER EDE magántanári képesítésért benyújtott tudományos munkálatainak bírálata.

Előadó: Dr. NÉKÁM LAJOS egyet, nyilv. rendes tanár.

Tekintetes Tanártestület!

Orvoskari Tanártestületünk 1914 deczember hó 18-án tartott I. rendes ülésén dr. Neuber Ede urat a további magántanári cselekményhez bocsátotta és munkálatainak bírálatával dr. Krompecher Ödön ny. r. tanárt és alulírottat bízta meg.

E megbízáshoz képest van szerencsém a következőket jelenteni. Dr. Neuber Ede tudományos működése kilencz dolgozatra terjed, melyek kivétel nélkül szigorúan tudományos irányúak és melyeket részben a II. sz. kórboncztani intézetben, részben a budapesti, részben a berlini bőr- és bujakórtani klinikán, az Institut Pasteurban, végre a londoni Wright-féle vaccinotherapiás intézetben végzett. A dolgozatok egyenkint a következők:

1. A rugalmas rostok viselkedése a bőrben, különös tekintettel a bőrrákra. (2. sz. Ilabilitatiós dóig. 0. H. 1908, Arch. f. Dermat u. Syphilis.)

Szerző kiemeli, hogy a rugalmas rostoknak mily fontos szerepük van a bőr működésének, különösen a kiválasztási folyamatoknak terén.

E rostok festésével foglalkozva, ő is az 1%-os sósavas orceint, mint a mely még leginkább elective fest, ajánlja, de a decelorálásra a sósav helyett eczetsavat használ, mert a sósav sokszor visszaszínteleníti a már megfestett rugalmas rostokat, a mi a kevésbbé energikusan ható eczetsavnál alig fordul elő.

A festést 37 ° C-on végezi, a mikor az idősebb rugalmas rostok barnára, a fiatalabbak halvány rózsaszínűre festődnek.

Anyaga, melyet Pertik tanár II. sz. kórboncztani intézetéből nyert, különböző életkorú egyének különböző testrészeiről vett bőrrészletek, 50 bőrrák, több naevus, számos jóindulatú daganat stb. volt.

Részletesen ismerteti a normalis bőr rugalmas elemeinek elrendeződését és quantitativ viselkedését, főleg rámutat arra, hogy a test különböző tájairól vett bőrrészletek mennyire eltérnek egymástól a rugalmas elemeknek quantitativ magatartásában ; figyelmeztet, hogy a localis különbségeken kívül még az egyén életkorát, sőt foglalkozását is szem előtt kell tartani.

A rákos képleteknek a rugalmas rostokra gyakorolt hatásán kívül még az infiltratiós zóna gömbsejtjeinek hatását figyelte meg, melyek a rugalmas rostokat széjjeltolhatják, apróbb rostokra való szétesésüket s felrostozódásukat elősegíthetik ; azonban a rostokat teljesen tönkretenni s eltüntetni mégsem bírják. A desorganizáló hatás főleg a rugalmas rostokban szegény szövetrészletekben fejlődik ki, a hol a rugalmas rostokkal együtt a kevésbbé resistens szövetféleségek szintén tönkremennek. A rugalmas elemek még sokkal kisebb ellentálló képességet tudnak kifejteni az elszarusodási folyamatokkal szemben. Különböző elszarusodási folyamatot vizsgált ugyanis rugalmas rostokra s csak egy esetben sikerült egy cancroidban ilyeneket és akkor is csak már felrostozott állapotban találnia.