A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1914-1915 (HU-SEKL 1.a 40.)

1915. június 1., kari választó

mig virginalis tabesnek azt nevezi, amikor a szülőknél csak syphilis volt, tabes jelei nélkül. Szerzőnek hét ilyen esete volt, amelyeket kimerítően ismertet. A conjugalis tabest szintén hét esetben észlelte s többnyire az előbb megbetegedett házastársnak volt nagyobb fokú a tabese. A kóroki tényezők közt még a trauma és túlerőltetés jelentőségét tárgyalja. Az életkorra nézve a pontos táblázatokból kiderül, hogy férfiaknál 30—40, nőknél a 40—50 év közé esik a legtöbb tabeses megbetegedés. A tabes lefolyására áttérve külön fejtegeti az ophtalmoplegiás és a dysuriás typust, amelyek kórjóslata általában véve elég jó; szól az oligo- és polysymptomaticus alakokról, a gyorsan haladó és stationär tabesről; tapasztalatai szerint néha a tabes hirtelen bénulásokkal kezdődik. Szerinte is a labes újabban aránylag enyhébb lefolyású. A tabes és paralysis egymáshoz való viszonyát illetőleg csatlakozik Schaffer nézetéhez, aki a két betegség klinikai egysége melled foglal állást. Végül a szív és vérerek részéről mutatkozó complicátiót, különösen az aortabillentyük s az aortabelhártya lueses megbetegedését említi.

14. Zur Histopathologie der Tay-Sachs-Sdiafferschen familiären Idiotie. (Virchow-Archiv., 1913.) Szerző a Sachs-féle idiotia egy jellegzetes esetét tanulmányozta részletesen szövetileg s ezen közleményben főleg a kisagyra és a csigolya közti dúczokra vonatkozó vizsgálatairól számol be. A Bielschowsky szerint előállított készítmények gondos leírása után arra a következtetésre jut, hogy ezen esetben is az összes idegdúczsejtek erősen felduzzadtak, bennük az endocellularis hálózat tönkrement. A duzzadás a Purkinje sejtek dendritjein is megvolt, erős, ballonszerü felfúvódás alakjában. A csigolyaközti dúczok idegsejtjei szintén felduzzadtak; kevésbé jellegzetes elváltozás a dúczsejteket kísérő sejtek felszaporodása, mert ez előfordul a csigolyaközti-dúczok idegsejtjei körül egyéb eredetű kóros elváltozások alkalmával is.

15. Zur Klinik und pathologischen Anatomie der Syringomyelie. (Hirnpathologische Beiträge, 1913.) Ugyanennek klinikai része magyarul megjelent a «Poliklinikai Jubileumi Dolgozatok» közt. A közlemény klinikai része a szerző által észlelt 12 eset alapján szól, a syringomyelia egyes érdekesebb válfajairól; így az I. számú esetben a pyramis pálya megbetegedése a syringomyelia spasticus alakját hozta létre, a II—IV. sz. esetek a syringobulbia körébe tartoznak különböző agyi idegek bénulásának jelenségeivel; az V. sz. esetben gerinc és mellkasdeformitás volt jelen, a VI. sz.-ban mindkét térdizület csontvégeinek elgörbülése, a VII—X. sz. esetekre jellegző volt az izomsorvadás humeroscapularis typusa, míg a kéz izmai épek maradtak, végül a X—XII. sz. esetekben nyaki syringomyelia volt az egyik felső végtag idegműködési zavaraival. Pupilla-különbség főképen oly esetekben mutatkozott, amelyekben a nyaki gerinezvelő alsó része volt a bántalom székhelye. Az érzési zavarok, különösen a hő és fájdalomérzést illették és legtöbbször segmentalis jellegűek voltak. A közlemény szövettani részében egy olyan esetet ismertet részletesen, amely a gerinezvelő nyaki és háti részében jókora üreg képződésével járt s az itt felszaporodott kötőszövet vérereinek külső hártyája nagy fokban megvastagodott. Szerző ezen adventitialis kötőszövetszaporodást és ereket vizsgálva azon meggyőződésre jutott, hogy a kötőszövet az idegállomány közé nyomulva abból kisebb-nagyobb szigeteket lerepeszt s az így táplálásuktól megfosztott ideg- és gliaterületek ellágyulnak; hasonló képeket mások is leírnak. A bántalom keletkezését illetőleg véleménye az, hogy a glia és kötőszövet szaporodása egyidejűleg indul meg.

16. Über einen Fall von Oblongatatuberkel unter dem Bilde eines Kleinhirnbrückenwinkeltumors. ■—■ (Hirnpathologische Beiträge II. füzet. Magyarúl: Orvosi Hetilap, 1913.).

A szerző által ismertetett eset az angulus-daganat kórképe alatt folyt le, s csak a bonczolás derítette ki, hogy voltaképpen nyúlt velő tuberculum volt jelen, amely tüneteiben utánozta az angulus daganatot. A betegnél először a bal szem